Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 881 Ehhez az ügykörhöz kapcsolódott a helységek és uradalmak közti határok megállapítása is. Ez gyakran idegen uradalmakkal folytatott perekhez is szükséges volt, erről a későbbiekben fogok megemlékezni. 1756-ban pl. a mosonmagyaróvári kincstári és a kapuvári hercegi uradalom, a következő évben Kapuvár és a szomszédos helységek, valamint a Széleskút és Feketeváros közti határ megállapítása volt napirenden.239 Foglalkozott a bizottság egyes hercegi ingatlanok eladásának, cseréjének felügyeletével is. 1751-ben jóváhagyta, hogy a keresztúri tiszttartó 15 Ft-ért eladta az ún. Szigeti-házhoz tartozó félhold földet.24 0 A következő évben utasították a tiszttartót, hogy a pecsenyédi réteket — az uradalmi mérnök felosztása szerint — adja el a jobbágyoknak. Ugyanekkor vett meg Nemetszentgrót község (Vas m.) egy uradalmi szőlőt. A szerződést a bizottság hagyta jóvá. A község kötelezte magát, hogy a szőlő helyett az uradalmi szőlőhegyen két másikat fog művelni.24 1 Az 1753 januári ülésen gróf Herbeviller referálta, hogy a Somogyiház megvételére 7300 Ft-ot fizetett ki.24 2 1755-ben a lajtapordányi malmot 5500 Ft-ért, valamint évi 30 Ft díjért és 25 mérő gabonáért a benne dolgozó molnármester és felesége vették meg. A szerződést — bizottsági jóváhagyás után — a levéltárban helyezték el.24 3 A következő évben a bizottság tudomására jutott, hogy Pusztacsó puszta (Vas m.) a szomszédos Niczky-birtokkal rétet cserélt. ,,Ez az uradalomra nézve káros lehet, ezért a felügyelő vizsgálja meg a helyszínen a cserét."244 A Kismarton község és a hercegi uradalom közti 1757. évi transactionál jelen volt és a levelet lepecsételte az alispán is.24 5 1758-ban a Tas puszta megváltására vonatkozó iratokat vizsgálta meg a bizottság.24 6 A derecskei (Sopron m.) Tordav-féle porció megvásárlása, mely csaknem harminc évig húzódott, 1784-ben zárult le.24 7 Az eladáson kívül az ingatlanok bérbeadását is a bizottság hagyta jóvá.24 8 Igen bonyolult kérdéseket vetnek fel a zálogügyletek, melyek közül a bizottság elsősorban az ún. inskripciós javakkal foglalkozott. Az inskripció érdemek vagy ellenszolgáltatás fejében történő ingatlanátruházás, mely újabb eladás esetén visszaváltási jogot biztosított a korábbi tulajdonosnak.24 9 1743-ban a keresztúri tiszttartó jelentette, hogy a község területén levő két „inskripciós gazda" a többiek vagyonában kárt tesz, állataikat lefoglalja, megöli. A bizottság megdorgálta az ügyészt, amiért a már 1738-ban elrendelt visszaváltást nem hajtotta végre.25 0 Az inskripciós javakat a számadásokban, jelentésekben mindig külön rovatban szerepeltették.25 1 1754-ben az alsópulyai három 239 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 30 et NB. 1756. márc. 13. pont; P 155. III. 1757. márc. 5, 12. pont. 240 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 14 et NB. 1751. dec. 95. pont. 241 Uo. No 26. 1752. jún. Rsolutio 4. pont; No 20 et NB. 1752. jún. Commissio. 54. pont. 242 P 155. II. 1753. jan. 6. pont. 243 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 30 et NB. 1755. dec. 5. pont. 244 P 155. II. 1756. máj. 13. pont. 245 P 155. III. 1757. márc. 1. pont. 246 Uo. 1758. máj. 34. pont. 247 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 30 et NB. 1754. okt. 21. pont; P 162. 1780. máj. 3. pont. 248 Pl. P 155. II. 1753. jan. 3. pont; 1756. máj. 6, 9. pont; P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 30 et NB. 1755. dec. 23. pont; No 31 et NB. 1757. aug. 21. pont. 249 Uo. No 31 et NB. 1757. jan. 8. pont. — Összehasonlításként ld. Varga János : Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései szakaszában. Bp. 1969. 485. 260 Uo. Fasc. A. No 3. 1743. júl. 21. pont. 251 Uo. No 6. Utasítás, 1751. után, 12. pont.
