Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
882 KÁLLAY ISTVÁN eessio, a lakompaki kúria, egyes bujáki földek inskripciójáról volt szó.25 2 A legjellemzőbb inskripciós ügy, mely a dolog lényegét mutatja, 1757-ből származik. Stipsits Antal egy-egy malmot birtokolt a Sopron megyei Sopronnyéken és Péterfán, melyet korábban az uradalomtól inskripciós levéllel vásárolt. Ebben az évben el akarta a malmokat adni; mindenekelőtt azonban az uradalomnak kellett felajánlania, melynek visszavásárlási elővételi joga volt. Az ügy a bizottság elé került, mely úgy döntött, hogy a nyéki malmot visszaváltja, a péterfai malmot azonban csak azért az árért hajlandó visszavenni, amennyiért Stipsits azt az uradalomtól megvette, hozzászámítva a meliorációt.25 3 Egy évvel később a péterfai Kocs-féle inskripció ügye volt napirenden. A bizottság úgy látta, hogy a inskripcióba adás óta történt beruházások, építkezések miatt a visszaváltási díj túl magas lenne, hasznot nem hozna, alaposan meg kell fontolni az ügyet. Gróf Herbeviller vállalta a helyszíni szemlét.25 4 10. Tisztviselők, alkalmazottak A központi és uradalmi tisztviselők, alkalmazottak személyi ügyeit a bizottság intézte. Ez kiterjedt az alkalmazásra, felvételre, előléptetésre, a fizetések (nyugdíjak), konvenciók megállapítására, a felügyeletre, az ellenük felmerült panaszokra. A bizottság ügyelt arra, hogy a tisztviselők istenfélők legyenek, rossz hírbe ne keveredjenek, minden hivatali kötelességüknek eleget tegyenek.25 5 A bizottság a nem megfelelő tisztviselőket felfüggeszthette, az üres helyeket betölthette.25 6 Ügyelt arra, hogy az uradalmakban ne legyen túl sok tisztviselő és alkalmazott, illetve hogy ezek a jobbágyokat és az uradalmi jövedelmeket ne fordíthassák magángazdaságuk javára.25 7 A szükségtelen személycseréktől - ezeket transmutationak nevezték — óvakodtak.25 8 A tisztviselők ellenőrzése az 50-es évek végétől azt a célt is szolgálta, hogy megóvja a jobbágyokat a túl szigorú eljárástól, megterheléstől.25 9 Az uradalmi tisztviselők működéséért, magatartásáért a tiszttartók is feleltek.26 0 A tisztviselők engedély nélkül nem hagyhatták el az uradalom területét.26 1 A bizottság alapelve az volt, hogy „ahol nincs pontos betekintésre lehetőség, ott a tisztviselők hűségére kell hagyatkozni".26 2 A személyi ügyek az alkalmazással kezdődtek. Minden állás betöltése a bizottság tudtával történt. 1751-ben pl. a csobánci tiszttartóság, a lendvai ügyészség, a kapuvári sáfárság volt üresedésben.263 A következő évben a lendvai tiszttartó egy vadászt kért és kapott a bizottságtól;26 4 1756-ban újból megürült a lendvai ügyészi állás. Több jelentkező közül — ajánlás alapján — 100 Ft fize-252 Uo. Fasc. B. No 30 et NB. 1754. dec. 2, 3, 13, 19. pont. 263 Uo. No 31 et NB. 1757. jan. 8. pont. 254 P 155. III. 1758. máj. 11. pont. 255 P 108. Rep. 64. Fasc. No 1. 1743. 1. pont. 256 Uo. No 5. 1750. okt. 12/a. pont. 267 Uo. Fasc. B. No 13. 1751. máj. 3. pont. 258 Uo. No 31 et NB. 1759. instr. 4. pont. 259 Uo. 17. pont. 260 Uo. No 14 et NB. 1751. ápr. 9. pont. 281 Uo. 14. pont. 262 Uo. Fasc. C. No 40 et С. 1786. instr. 2. pont. 263 Uo. Fasc. B. No 9. 1751. febr. instr.; uo. No 14 et NB. 1751. ápr. 4. pont; 1751. dec. 101. pont. 284 Uo. No 20 et NB. 1752. jún. 64. pont.
