Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
862 KÁLLAY ISTVÁN A tárgyalt napirendi pontok száma 1 187 között váltakozott. Az 1745. február 19-i ülés egyetlen témája pl. a szarvkői bordézsma volt. 1753. január 8 10. között 187, ugyanezen év szeptemberében 77 napirendi pontot tárgyaltak.40 Előfordult, hogy a bizottság napirenden kívüli ügyekkel is foglalkozott. Rendszerint napirend előtt ismertették az előző ülés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat. Külön nyilvántartást vezettek a végre nem hajtott határozatokról.4 7 A mulasztók ellen eljártak. Az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes volt. A tagok egyenként szavaztak, határozatot csak egyhangúlag hozhattak.4 8 A tagok egyedül nem intézkedhettek.4 9 Az 1750-es évek közepétől ez úgy módosult, hogy a határozathozatalkor jelentkező ellenvéleményt változtatás nélkül felvették a jegyzőkönyvbe. Előfordulhatott ugyanis, hogy később meg kellett változtatni a határozatot és ilyenkor fel lehetett az ellenvéleményt is használni.5 0 A határozatok azonban ezt követően is „communi voto" születtek.5 1 Ha egy ügyben az ülés nem tudott dönteni, további megfontolás céljából a következő ülésig függőben hagyták.5 2 Azokat a határozatokat, melyeket a bizottság hozott vagy vizsgált felül, „Extradata per Sedem Suae Celsitudinis Commissionalem" szöveggel maga kiadványozta.53 A bizottsághoz érkező leveleket az elnök, illetve a bizottság jegyzője, a levéltáros nyitotta ki. ő őrizte a bizottság pecsétjét is.5 4 A herceg 1757-ben megrótta Späch számvevőt, amiért a hercegi utasításokat maga bontotta fel, a bizottság tagjainak nem olvasta fel.55 1785-től a leveleket a hercegi titkárság bontotta és adta át a bizottságnak. Az elnök vagy alelnök minden beérkező iratra praesentatumot vezetett és a következő ülésen felolvasta A testület nevében az elnök vagy alelnök kiadványozott olyan ügyekben, melyekhez nem kellett előzetes hercegi határozat.5 6 A bizottság működése során jelentős mennyiségű iratot termelt, melyek e tanulmány forrásbázisát is jelentik. Ezek közül legfontosabbak az ülések helyét, idejét, a tárgyalt napirendi pontokat, határozatokat, jelentéseket, hercegi utasításokat tartalmazó jegyzőkönyvek. Az 1750-es évektől — az ügyek számának növekedésével — egyes napirendi pontokat csak összegezve adnak meg. A jegyzőkönyvet két példányban a levéltáros vezette, minden jelenlevő aláírta. Említésre érdemes, hogy az uradalmi tiszttartók saját jegyzőkönyvet vezettek.5 7 A jegyzőkönyveken kívül igen fontos források a bizottságnak a herceghez intézett jelentései, ill. a hercegnek ezekre adott utasításai. A hercegi megbizatásokról külön jegyzőkönyv is készült. 1794 után a bizottság nem fordul elő benne többé. 1753-tól kezdve van adatunk a bizottság levelezőkönyvéről (Protocollum missilium). Ettől kezdve gyakran olvashatjuk az ülések jegyző-46 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 4.; P 165. Prot, sedum. II. k. 47 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 31 et NB. 48 Uo. No 11. (után) és 12. 49 Uo. No 14. et NB. 60 Uo. Fasc. A. No 6. 61 Uo. Fasc. B. No 30 et NB. 52 Uo. 1754. okt. 63 Uo. Fasc. A. No. 1. 54 Uo. No 5, valamint Fasc. B. No. 14 et NB. 55 P 155. III. 1757. márc. 9. pont. 56 P 108. Rep. 64. Fasc. С. No 40 et A. 67 Uo. Fasc. B. No 14 et NB. —- Az egyik példányt a hercegi jóváhagyás után a bizottság visszakapta, a másikat a hercegi titkárok tartották meg.
