Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 863 könyvében a napirendi pont tárgyának kifejtése helyett, hogy a „protocollum missiliumban található".5 8 Már az eddig elmondottak is világossá tették, hogy a bizottság feletti felügyeletet a hitbizományi birtokos gyakorolta. Hozzá küldték el — bárhol tartózkodott is az ülések jegyzőkönyveit. Ezeket a herceg pontról pontra átnézte, a döntéseket jóváhagyta, vagy észrevételeket fűzött hozzájuk. Utasításait írásban kapta meg a bizottság; ezeket minden ülés elején ismertették. A bizottság tagjai a hercegen kívül másnak nem tartoztak felelősséggel. A bizottság hatáskörét a különböző hercegi utasítások és a gyakorlat alakította ki. Az 1743. évi alapítólevél minden előforduló (gazdasági, panasz, kérvény és egyéb) ügy intézését a bizottságra ruházta.5 9 Az 1750. évi utasítás az uradalmak felügyeletét, a számadások felülvizsgálását, a pénzügyeket, a pereket és az összes ingatlanok kezelését említi.6 0 A kilenc évvel későbbi instrukció gazdasági, igazságszolgáltatási és minden egyéb ügyről beszól.6 1 Az 1770. évi utasításból kitűnik, hogy egyrészt az úriszéktől a bizottsághoz lehetett az ügyeket vinni, másrészt a bizottság elsőfokon foglalkozott bizonyos — elsősorban nála kezdeményezett - ügyekkel. Ilyen értelemben a bizottságot vegyesfokú fórumnak tekinthetjük. A bizottság felelt azért is, hogy valamely tisztségviselőtől — halál vagy lemondás esetén - a nála levő uradalmi iratokat átvegye.6 2 Az 1785. évi hercegi utasítás különösen a panaszos ügyekre hívta fel a figyelmet. A bizottság hatásköre ez időtől csökkent. Csak olyan jelentéseket, ügyeket intézhetett el, melyek nem függtek össze pénz-, természetbeni vagy anyagi kiadással.6 3 A hitbizomány birtokosa elég gyakran adott ki működési utasításokat a bizottság számára. A gyakorlat azonban nem mindig követte ezeket. Ezért helyesnek látszik a bizottság hatáskörét — természetesen az utasítások figyelembevételével — inkább a kialakult gyakorlat , a források alapján összeállítani. A bizottság hatásköre — a fentebb elmondottak figyelembevételével — a következő volt: 1. Úrbéri szolgáltatások. 2. Állat- és terményforgalmazás. 3. Haszonvételek. 4. Ipari üzemek. 5. Épületek, utak, hidak fenntartása. 6. Kegyúri ügyek. 7. Pénzgazdálkodás. 8. Birtokigazgatás. 9. Ingatlan nyilvántartás, ingatlanforgalom. 10. Tisztviselők, alkalmazottak. 11. Perek. 12. Levéltár. 13. Panaszok, kérvények. 14. Jogszolgáltatás. 15. Közigazgatás. * 58 P 155. 69 P 108. Rep. 64. Faso. A. No 2. 60 Uo. No 5. 61 Uo. Fase. B. No 31 et NB. 62 Uo. Faso. C. No 38 et NB. 63 Uo. Fase. С. No. et A. 6. pont.
