Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 861 ezt követően gróf Herbeviller, majd a régens volt; tagjai a főszámvevő, főadószedő, a jogügyigazgató, a levéltáros (a bizottság jegyzője) és egy bizottsági titkár voltak. Az üléseken igen gyakran részt vettek a kerületi felügyelők is. Az egyes uradalmak tiszttartóit abban az esetben hívták vagy idézték meg, ha az uradalmat illető fontos kérdést, vagy a tiszttartó jelentését tárgyalták meg. Ügyeltek arra, hogy ez a dologidőn kívül, a karácsonyi szünetben vagy más nyugodt időben legyen. Előfordult, hogy — a napirend jogszolgáltatás lévén szolgabírák, megyei jegyző, táblabírák is részt vettek az ülésen.3 6 Ritkábban az is megesett, hogy a panaszos személyesen jelent meg az ülés előtt. A meghívottak, idézettek és a bizottság tagjainak megjelenése kötelező volt. Külön járandóságot ezért nem kaptak. A bizottság üléseit rendszerint Kismartonban tartotta, de előfordult, hogy valamelyik kerületi székhelyre, vagy uradalomba ment. Ez rendszerint azzal függött össze, hogy a napirend az illető kerületre vagy uradalomra vonatkozott. 1751-ben pl. a bizottság az alábbi helyeken ülésezett: Boldogasszony, Kapuvár, Völgyfalu, Kismarton, Köpcsény. 1753-ban ezekhez még Lakompak és Sopron járult.37 Az ülés helyét — a szükséghez képest maga a bizottság vagy elnöke határozta meg. A költségekről a kerület vagy az uradalom gondoskodott. így természetes, hogy az uradalmak szívesebben vették, ha Kismartonban ülésezett. Az ülések idejét az 1743. évi alapítólevél kéthetenként rendelte.3 8 Ez az időpont a későbbiek során többször módosult. Maga Pál Antal herceg már 1750-ben a kéthavonkénti ülésezést látta jónak.3 9 A következő évben ezt kevésnek tartotta, újból a kéthetenkénti üléshez tért vissza.4 0 1762 után a bizottság ritkábban, két—háromhavonta,4 1 1785 után gyakrabban, hetente ült össze.42 Az ülések idejét és helyét kihirdették, hogy a panaszos felek, kérelmezők, valamint maguk az uradalmi tisztviselők tudják, hol és mikor fordulhatnak hozzá.43 Az ülések addig tartottak, míg az összes ügyeket elintézték. A bizottság, mely magát Commissio-nak nevezte, az együttes üléseken kívül — nyilvánvalóan megyei példára - kisgyűléseket (commissio partiéul aris) is tartott. Ezt a hercegi utasítások is lehetővé tették számára. Kisgyűlést akkor hívtak össze, ha valamely halasztást nem tűrő ügyben — az együttes ülés összehívása előtt intézkedésre volt szükség. A kisgyűlésen hozott határozatokat, intézkedéseket a bizottság következő teljes ülésén referálni kellett.44 Az 1780-as évektől Kisvárdán és Csobáncon külön gazdasági sessiót tartottak.4 5 A bizottság együttes üléseinek napirendje rendszerint a következőképpen alakult: — a herceg utasításai, levelei, — a tiszttartók jelentései, — utalványozások, — kérelmek, beadványok. 36 Pl. az 1766. okt. 29—31-én Kismartonban tartott ülésen. P 165. III. 37 Uo. I—II. 38 P 108. Rep. 64. Faso. A. No 2. 39 Uo. No 5. 40 Uo. Fase. B. No 11 (után) Nápoly, 1751. febr. 22. No 12. 41 P 149. DDD No 28. 42 P 108. Rep. 64. Fase. C. No 40 et A. 43 Uo. Fasc. A. No 6; Fase. C. No 38 et NB. 1770. instr. 14. pont. 44 Uo. Fase. B. No 14 et В. 1751. ápr. 1. pont., 1751. dee. 9. pont. 45 P 162. 1781. aug. 2. 18. pont; 1784. júl. 44. pont.
