Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
790 PÖLÖSKEI i'ERENC Horthy válaszbeszédében a falu szolgálatait kérte a nemzet újjáalakításának nagy munkájához.12 1 Kaposvári kisgazdapárti fogadtatására később is visszatért. Meglepte az, — mondotta, — mert Kaposvár talán Budapestnél is vörösebb volt.12 2 Nagyatádi Szabó pedig szeptember 13-án Siófokra utazott. Horthyval folytatott tárgyalásairól semmi bizonyosat nem tudunk, csupán egyetlen mondatát rögzítette az Űj-Somogy: „Budapest kövezetén a falu fiának szuronya kell hogy felvillanjon."12 3 Akisgazdapárt 1919. október 12-i kaposvári 10 000 fős nagygyűlése pedig a kormányzóságról lemondott József főherceg helyébe Horthy beiktatását követelte.12 4 Nagyatádi Szabó fejtegette: örömmel figyeli Horthy működését, mert minden politikától mentes előélete arra predesztinálja, hogy Magyarország kormányzója legyen. Horthy tehát örömmel fogadta a Kisgazdapárt fela j ánlkozását, de a vele való együttműködést alárendelte a hadseregszervezésnek. Ezért nem a Kisgazdapárt erősítését segítette más pártokkal szemben, hanem általában a „falu" maga mellé állításában vélte megtalálni egyik fő feladatát. Sőt a katonai kerületparancsnokságok, a kormánybiztosok s a fővezérség tisztjei újabb és újabb akadályokat gördítettek a Kisgazdapárt szervezésének és működésének útjába. A hadsereg egyik vadászzászlóalja jelentette a fővezérségnek, hogy Nagyatádi Szabó emberei lázítanak a kormány, az állam és a hadsereg ellen. Ennek alapján a dunántúli kerületi kormánybiztos 1919 november elején rendeletet adott ki: „Ily természetű izgatás, ha politikai célok szolgálatába állíttatik, az egy percig sem tűrhető. Ennek véget kell vetni bárhonnan és bárki részéről jön is az." Ezután az izgatók letartóztatására hívott fel.125 Más tartalmat nyert Horthy kapcsolata Clerkkal és Bethlen István gróffal 1919 novemberében. 1919. november 5-én Bethlen István gróffal együtt ment a Clerk által összehívott pártközi megbeszélésre, amelyen Lovászi Márton az Országos Nemzeti Párt, Nagyatádi Szabó István és Mayer János a Kisgazdapárt , Vázsonyi Vilmos a Nemzeti Demokrata Párt és Garami Ernő a Szociáldemokrata Párt képviseletében vett részt.126 Miután Clerk kilátásba helyezte a „nemzeti hadsereg" budapesti bevonulásának közeli lehetőségét, Horthy a hozzá intézett kérdésekre válaszolva azt mondotta, hogy atrocitások csak akkor fordultak elő, amikor kisebb önálló karhatalmi osztagok alakultak a Dunántúlon, s amikor a hadsereg még nem az ő kezében volt. A tárgyalás megállapodással zárult. Eszerint Horthy és hadserege alárendeli magát az antant-megbízott közreműködésével alakuló kormánynak, kérlelhetetlenül elfojtja a bolsevizmusnak még a csíráit is, „de nem fogja eltűrni azt sem, hogy a hadsereg bármely tagja a polgári jogegyenlőség ellen izgasson". A megállapodás az alábbi kikötésekkel már a budapesti bevonulást is tartalmazta: „a Magyar Hadseregnek Budapestre való bevonulása nem fog maga után vonni katonai diktatúrát. A hadsereg alárendeli magát az antant teljhatalmú megbízottjának közreműködésével létrejövő kormánynak."127 Az említett pártvezetők — Horthy kívánsága ellenére - nyilvánosságra hozták a megállapodást. Ezzel is biztosítani akarták az atrocitások megszüntetését és a pártok mozgás-121 ÚS. 1919. szept. 10. 122 ÜS. 1919. szept. 26. 123 ÚS. 1919. szept. 14. 124 ÜS. 1919. okt. 14. 126 Fm L Székesfehérvári Kkb. 1919—1920. Elnöki bizalmas, továbbá Vm L Nym. Kkb. Elnöki ir. 1919. 303. sz. 126 PH, 1919. nov. 6. 127 PH, 1919. nov. 6. és 7.
