Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 781 6.612/1919. M. E. sz. bizalmas rendeletei alapján 5, illetve 7 tagú bizottságokat alakítottak.84 Akiket nem igazoltak, felmentették állásaikból s gyakran eljárást indítottak ellenük. A Heves megyei tisztviselőknek a következő kérdésekre kellett válaszolniok az igazolás során: „A kommunista uralom alatt, mely alapon és milyen szolgálatot teljesített és milyen viszonyban volt ehhez az uralomhoz, hogyha esetleg már hallott önmagáról valamelyes vádat elhangzani, arra is szíveskedjék mindjárt nyilatkozni; ne csak önmagáról nyilatkozzék, hanem, ha bármilyen alkalmazásban levőről hibás viselkedést tud, azt velem bizalmasan közölni szíveskedjék."85 A megszálló csapatok visszavonulása után az igazolást a tisztviselők megszállás alatti „nemzetellenes, hazafiatlan nyilatkozataikra és magatartásukra" is kiterjesztették.8 " Az eljárás során a tisztviselők, egyetemi és középiskolai tanárok, tanítók tömeges elbocsátására került sor. Elbocsátották egyetemi, főiskolai állásából többek között Babits Mihályt, Balázs Bélát, Stróbl Alajost, Benedek Marcellt, Füst Milánt. Az utolsó törvényhatósági bizottsági választásokat az 1874. évi XXXIII. tc. - a választójogi törvény alapján hat évi időtartamra, 1913-ban tartották. A törvényhatósági bizottságok mandátuma így 1919-ben lejárt ugyan, a kivételes intézkedésekről szóló törvényre s az ennek alapján hozott 1915. évi VI. törvénycikkre hivatkozva azonban nem írták ki az új választásokat. Az utóbbi törvénycikk a háború idejére, sőt a békekötést követő 3 hónapra terjedően meghosszabbította az 1913-ban választott s azóta csak az időközi választásokkal módosított, kiegészített bizottságok mandátumát.87 Az új törvényhatósági választói jogról, a bizottságok összetételéről, hatásköréről nagy viták folytak. Horthy és a fővezérség az autonómia korábbi formáinak felszámolására tört. A „középrétegek" ugyanakkor a törvényhatósági választójog kiszélesítését s ezzel a bizottságok összetételének megváltoztatását követelték. A törvényhatósági bizottságok, a nagybirtokosok és nagytőkések természetesen tiltakoztak e reformtervekkel szemben. A megye adott szervezetét az ősi alkotmány védőbástyájának nevezték.88 Sőt Sopron szabad királyi város a virilisták arányának további kibővítését követelte. Tervezete szerint a törvényhatósági bizottság çgyharmad-részben a legtöbb adót fizetőkből, egyharmad-részben az utánuk következő legtöbb adót fizetők választottjaiból állna és az általános választójog alkalmazására csak a visszamaradó egyharmad-rész betöltésénél kerülne sor. A vármegyék országos nagygyűlése a közigazgatással kapcsolatos kérdések megbeszélésére, gróf Széchényi Emil elnökletével ült össze a vármegyeházán. „Ezeréves alkotmányunkhoz a történeti vármegyék hozzászólása nélkül — mondotta gróf Széchényi —, avatatlan kezekkel hozzányúlni nem engedünk. Bevált intézményekkel könnyelműen kísérletezni nem szabad." A trianoni békeszerződés ratifikálását követő három hónap elmúlta után - 1921 őszén nem maradt törvényes jogalap a háború előtt választott törvényhatósági bizottságok mandátumának újabb meghosszabbítására. Az uralkodó osztályok közötti viták azonban a törvényhatóságok újjáalakításának alapvető kérdéseiben tovább folytak. A Bethlen-kormány különben is a törvény-84 Sm L Főispáni ir. 740/1920. 85 Heves megye Levéltára (a továbbiakban: Hm L). Heves megye Hivatalos Lapja, 1919. okt. 9. 86 Csm L Szeged város főkap. ir. 618/1920. 87 Farkas Gábor : Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának működése 1919—1944. 431. 88 Hm L Közgy. jkv. 1920. dee. 29.
