Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
782 PÖLÖSKEI i'ERENC hozó hatalom jellegének megváltoztatását tekintette legsürgősebb és legfontosabb kormányzati teendőjének. Emiatt a törvényhatósági bizottságok újjászervezésének alapos előkészítésére hivatkozva elodázta azt. 1921. október 12-én kérdőíveket küldött a pártoknak, a törvényhatósági bizottságoknak, a különböző egyesületeknek, szervezeteknek s éppen a vitatott kérdésekben kérte a véleményüket: milyen legyen a rendszere a törvényhatóságoknak, milyen változások szükségesek? Milyen legyen a választójog? (Tudvalevő, hogy az 1886 : XXVI. tc. 31. §-a szerint a törvényhatósági bizottsági választójog azonos volt az országos képviselői választójoggal.) Nem kellene-e csökkenteni a bizottságok létszámát ? Fenntartandó-e a virilizmus s a járási közigazgatás régi rendszere ?89 A megszállt területek törvényhatósági bizottságai, illetve a magukat törvényhatósági bizottságoknak feltüntető menekültcsoportok Budapesten kezdték tanácskozásaikat. Maguk közül még 1919 végén vezetőket választottak s tüntetéseket rendeztek az integritás mellett. Határozataikat plakátokon s újságokban adták hírül. 1920 elején helyet követeltek maguknak az első nemzetgyűlésen is. Törvényhatóságonként 2—2 nemzetgyűlési képviselőt választottak maguk közül. Folyton hangsúlyozták, hogy nélkülük csonka lenne a parlament s távollétük az erőszakba való belenyugvást mutatná.90 A mintegy 40 törvényhatóság „követeinek" tanácskozása rendszeressé vált. S miután a kormány nem fogadhatta el javaslatukat és „képviselőik" még csak tanácskozási joggal sem mehettek a nemzetgyűlésre, választott vezetőik értekezlete 10 tagú bizottságot küldött ki a követgyűlés — diéta előkészítésére. „A mai nemzetgyűlést csonkának tekinti, — mondotta többek között a 10 tagú bizottság határozata, mivel az országnak csak egyharmad részét képviselheti, míg az ország megszállott kétharmad részének képviselete a nemzetgyűlés kebelében helyet nem foglal. Kimondja, hogy életre hívja a diétát, amely megalakulva hű kifejezője lesz a megszállott területek érzületének és törekvéseinek, panaszainak és segítség-kiáltásainak s a nemzet egészéhez való rendületlen ragaszkodásnak. A megalakuló követgyűlés távol áll attól, hogy forradalmi alakulat legyen. Ellenkezőleg teljes alkotmányos érzéssel alkalmazkodik a törvényes rendhez, a kormányt a megszállott területek kormányának, a kormányzót a mi kormányzónknak is elismerjük. Végül kimondja, hogy a követgyűlés megalakulván, a különböző érdekű ügyek ellátása céljából bizottmányokat választ, amelyeknek elnökei és előadói képviselnék a diétán az illető tárcák ügykörét."91 A háborúval s a Tanácsköztársaság elleni intervencióval változó frontvonal, majd az antantcsapatok előnyomulása és visszavonulása a gazdasági, társadalmi, politikai struktúra s ezen belül a közigazgatás mezsgyéjének a mozgásával is együttjárt. Az egyes országrészek kormányzati berendezését, közigazgatásának jellegét vizsgálva, lényeges különbséget láthatunk a románok, illetve a szerb —horvát —szlovén állam hadserege által megszállt területek között. A megszállás időhatárai is eltérőek voltak. A Tanácsköztársaság megdöntésére és területszerzésre induló román királyi csapatok az általuk megszállt területeken élénk politikai, katonai, diplomáciai tevékenységbe kezdtek. Aforradalmak vívmányainak felszámolását és az 1918 októbere előtti kormányzati viszonyokhoz való visszatérést hangoztatták. Szabolcs és Hajdú megye már 1919 áprilisában román megszállás alá került. A főparancsnok elrendelte az 1918. október 31-e előtti állapotok visszaállítását. 89 Bm L Alispáni ir. 22.820/1921. 90 PH, 1920. febr. 12. 91 PH, 1920. márc. 14.
