Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
776 PÖLÖSKEI i'ERENC gokkal, ha intézkedések szükségesek." Ezután a súrlódások elkerülésére, szoros együttműködésre hívott fel. A rendelet újólag felsorolta a kerületi katonai parancsnokságok beosztását s az ennek megfelelő politikai tagozódást. Kimondta, hogy az egész Dunántúl élén, katonailag a magyar nemzeti hadsereg fővezére - Horthy, politikailag őrgróf Pallavicini György áll. A székesfehérvári kerület katonai parancsnoka Sréter István ezredes, politikai vezetője Bartos János. A szombathelyi kerület parancsnoka báró Lehár Antal ezredes, a kaposvárié Bernátsky Kornél tábornok. Az előbbi politikai vezetője gróf Sigray Antal, az utóbbié Gaál Gaszton kerületi kormánybiztos. A megyék élén katonailag a megyei katonai parancsnokok, politikailag a kinevezett, vagy kinevezendő megyei kormánybiztosok állnak. A polgári egyének a polgári hatóságoknak vannak alárendelve, hogyha azonban katonai és politikai együttműködésre van szükség, a katonai parancsnokokkal együtt járnak el. ,,A katonai parancsnoknak ilyenkor alkalma nyílik a politikai hatóság figyelmét oly ügyekre terelni, hol erélyesebb fellépés szükséges (erélytelen polgári közegek, vagy megbízhatatlan tanerők kicserélése, esetleg katonai karhatalommal egyes egyének megfigyelése, vagy letartóztatása, helységek vagy területek átkutatása, házkutatások egyes egyéneknél, egyletek ellenőrzése, feloszlatása stb.)." Az igazságszolgáltatással kapcsolatos fejezete pedig hivatkozik a kormány rögtönbíráskodásról szóló rendeletére. ,,Á kommunizmus alatt exponált emberek -írta — a legrövidebb időn belül megkapják méltó legsúlyosabb büntetésüket."60 Nagy szerepe volt a fővezérségnek a csendőrség újjászervezésében is. A katonai kerületparancsnokságok utasításaikban leszögezték: a csendőrség a katonai kerületparancsnokságoknak, felsőfokon a fővezérségnek van alárendelve.6 1 A tényleges alárendeltséget természetesen a meg nem szállt területeken a hadsereg kizárólagos katonai hatalma mellett az a körülmény is biztosította, hogy a csendőrség szervezeti felépítése a katonai kerületparancsnokságok beosztását követte. A fővezérség utasításait egyébként szíve szerint követte a szellemében, módszereiben, brutalitásában hozzá hasonló, vele azonosuló csendőrség. (Hasonló módon, a katonai szervezeti beosztásnak megfelelően hozták létre a rendőrkerületi kapitányságokat is.) A fővezérség a maga jogának tartotta fenn a politikai szabadságjogok kezelését, ellenőrzését is, ami természetesen e jogok nagyfokú korlátozását jelentette. Az egyesülési és gyülekezési jog kérdésében a személyes szabadság, tekintetében és a sajtó terén vasszigorral járt el. Bevezette a katonai cenzúra rendszerét és a pesti lapok terjesztését is ellenőrizte. Magukat a' lapterjesztőket, a lapárusokat is eljárás alá vonhatta. Bicskén például leszedték a vonatról a Budapesten feladott lapküldeményeket és ún. fehér cenzúrának vetették alá. Hasonló módon jártak el Székesfehérváron is. A nem tetsző lapokat azután elégették.6 2 Horthy, budapesti bevonulása után is, a sajtócenzúra és a lapterjesztés szigorú katonai megszervezését, ellenőrzését hangoztatta: „Most még nagyon bizonytalan időket élünk, mindazok, akik ezt a rettenetes fölfordulást csinálták, kivéve a főgazembereket, még itt vannak. Én tehát nem állhatok el attól, hogy a cenzúra, ami a hadsereget illeti, abszolúte gyakoroltassák, hogy minden züllesztési kísérlettel szembe szállhasson. " вз 60 A fővezérség 1.334/VI/l 919. rendelete. Bm L Alispáni ir. 2.140/1920. 61 Somogy megye Levéltára (a továbbiakban: Sm L) Főispáni ir. 129/1920. 62 PN, 1919. okt. 1. 63 PN, 1919. nov. 22.
