Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
772 PÖLÖSKEI i'ERENC pólusok ugyanis összezavarták az osztályfrontokat. Amíg korábban, 1918 előtt a közjogi kérdések okozták ezen a téren a legtöbb zavart, addig 1919 után a keresztény, nemzeti jelszavak és a revíziós követelések járultak hozzá ehhez leginkább. 1919. augusztus 24-én Budapesten újjáalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Az alakuló gyűlés nyíltan szembehelyezkedett a szocialista forradalommal, elvetette a proletárdiktatúra eszméjét. Az 1903-as programot és szervezeti szabályzatot vallotta magáénak és kimondta csatlakozását a II. Internacionálé hoz. 1919 őszén azonban az általános európai helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom helyzete s a magyarországi belső hatalmi viszonyok gyökeresen különböztek a századforduló időszakától. Az 1903. évi programra való hivatkozás nem pótolhatta az 1919 utáni helyzet elmaradt konkrét elemzését. Az újonnan választott pártvezetőségbe Peyer Károly, Peidl Gyula, Farkas István, Miákits Ferenc, Garami Ernő és más ismert és kevésbé ismert jobboldaliak kerültek.45 Az újjáalakult párt vezetői maguk űzték ki soraikból mindazokat, akik a Tanácsköztársaság ideje alatt valamiféle funkciót vállaltak. Abban reménykedtek — erre különben biztatást is kaptak, — hogy az antanthatalmak olyan koalíciós kormány alakítására kényszerítik a magyarországi politikai erőket, amelyben számukra is hely nyílik.4 6 Közben a fehérterror az antant és a kormány tudtával nemcsak a kommunisták, hanem a szociáldemokraták ezreit is gyilkolta, internáló táborba vagy börtönbe zárta. Am a kommunista szervezkedés még ebben, a forradalmi munkásmozgalom számára rendkívül nehéz helyzetben sem szakadt meg.47 A tatai főszolgabíró 1919. október 31-én jelentette Fáy István kerületi kormánybiztosnak: ,,Meg vagyok róla győződve, hogy főleg a tatabányai ipartelepeken, nemkülönben a járás egész területén azok között az ipari munkások között és földműves napszámosok körében, kik a letűnt kommunista rendszer ideje alatt jelenlegi helyzetüknél előnyösebb helyzetben voltak, a kommunizmus ma is népszerű. Tatabányáról ismételten jelentették, hogy a munkásság azzal biztatja egymást, hogy rövid néhány hét leforgása alatt újból visszajön Kun Béla és Böhm Vilmos.48 A fővezérség hatalmának kiépítése a Dunántúlon Az ellenforradalom fegyveres erejének megszervezése, a baloldali, elsősorban a kommunista mozgalommal szembeni terror rendszerének kiépítése mindenekelőtt Horthy nevéhez fűződik. Jelentős szerepet vállalt ezzel az ellenforradalom rendszerének megalapozásában. A parancsokhoz és parancsnokláshoz szokott egykori к. u. k. tiszt, ellentengernagy már a Tanácsköztársaság 45 Fehér András : A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az ellenforradalmi rendszer 1919 augusztus—1921. Bp. 1969 (a továbbiakban: Fehér 1969) 9—16. 46 Nemes 1962. 56—67. 47 Szabó Ágnes: A Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezése (1919— 1925). Bp. 1970. 10—34. 48 Fm L Kkb. ir. 1919. 438. sz. — A főszolgabíró későbbi jelentései is bizonyítják: a tatabányai munkások, bányászok az ellenforradalom elleni harc élvonalában álltak. Sokhelyütt az internacionálét énekelték s játszották a zenekarok. „Az ilyen események a tatabányai munkásság körében gyakran előfordulnak ... — írta a tatai főszolgabíró 1919. nov. 25-i jelentésében — tömegesebb megnyilvánulásra csak azért nem vezetnek, mivel az állandó karhatalom jelenléte nem engedi a munkásság igazi érzelmeinek kifejezésre jutását érvényesülni" (uo.).
