Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 773 idején önálló katonai-politikai akciókba kezdett és a forradalmak utáni korszak jellegzetes és egyik meghatározó figurájává, a magyar uralkodó osztályok törekvéseinek tevékeny megvalósítójává vált. Mindjárt első önálló akciójával, amikor 1919 augusztus legelején megalakította az ún. fővezérséget, — s ezzel kivált a szegedi ellenforradalmi kormány kötelékéből, — majd Siófokra repült, nagy feltűnést keltett. A Szegeden gyülekező katonatisztek, ellenforradalmárok mind mögé tömörültek. Itt láthatjuk például Gömbös Gyulát, Kozma Miklóst, Sréter Istvánt, Prónay Pált, Bádoki Soós Károlyt, Magasházy Lászlót, Görgey Józsefet.49 A fővezérség megszervezésére s meghatározott létszámú - 1300 fős hadsereg kiépítésére a Szegedet megszállva tartó francia antant-csapatok katonai parancsnoksága adott engedélyt.50 Horthy azonban, miután állomáshelyét Siófokra tette át, a francia parancsnokságtól katonailag ós politikailag egyaránt függetlenítette magát. Kilépett a szűkkörű katonai szerveződések köréből és erős, ütőképes ellenforradalmi hadsereg s a fővezérség szellemének, jellegének, szervezetének megfelelő politikai rendszer szervezéséhez fogott. Hadseregét először toborzással szervezte, 1919 novemberében azonban már kiképzett, sőt a világháborúban részt vett húsz korosztály, az 1874 és 1894 között születettek sorozásához fogott. 1920 februárjában pedig, a hatóságoktól erélyt követelve, a sorozást az 1895—1898 közöttiekre is kiterjesztette. Elsősorban a „megbízható polgárokaf'és „gazdákat" hívta a hadseregbe. Megbízhatóságukat külön erre a célra létrehozott bizottság állapította meg.51 Augusztus első felében már létrehozta a „nemzeti hadsereg" vezérkarát, melyet 9 csoportra — hadműveleti, nyilvántartó, szervezési, ügyészségi, hadtáp, politikai, vasút, távíró, térképészeti - osztott. A csoportok osztályokra tagozódtak. A politikai csoport például a belügyi, külügyi és sajtó osztályt foglalta magában. A belügyi osztály feladatköre rendkívül széles volt, szinte a Belügyminisztérium jogait gyakorolhatta. A fővezérség ügybeosztása ugyanis valamennyi közigazgatási és törvénykezési ügyben kimondotta illetékességét. Feladatai közé tartozott a fővezérség és a polgári közigazgatás közötti összeköttetés biztosítása is.5 2 A „védelmi osztály" főfeladata a forradalom híveinek felkutatása és ártalmatlanná tétele volt. Nyomozó tisztjei szinte megszámlálhatatlan gyilkosságot követtek el s máig sem tudjuk, hogy hány letartóztatást, internálást hajtottak végre. A honvédelmi miniszter csak 1920. június 14-én H. M. Ein. 101 159. sz. utasításával szüntette meg a védelmi osztályok aktív működését. „Az összes, jelenleg a védelmi szervek által letartóztatásban levő foglyok az illetékes katonai, illetve polgári hatóságnak, a rendelkezésre álló adatokkal együtt haladéktalanul átadandók." Ez az utasítás előírta ugyanak-49 Vargym Gyula : Katonai közigazgatás és kormányzói jogkör. Bp. 1971 (a továbbiakban: Vargyai 1971) 11—23. 50 Először a Madáeh-utcai polgári iskolát vették birtokukba. A francia megszállók szemet hunytak a különleges kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságaik felett. A hullák lábaira köveket kötöttek s úgy dobták a Tiszába. Sok esetben ezt csinálták később budapesti áldozataikkal is. Dettre László, Szeged város akkori főispánja leírja, hogy Horthy németül beszélt tisztjeivel, akik mulatozásaik alkalmával a vállukon vitték vezérüket a Gotterhalté-t énekelve a város utcáin (Csm L. Tonelli ir. 29. sz.). 51 Csm L. Szeged város főispánjának ir. 1920. 335. sz. A hadsereg szervezését részletesen elemzi Pataki István: Az ellenforradalom hadserege 1919—1921. Bp. 1973. 7 35 52 Vargyai 1971. 23—27. 2*
