Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
764 PÖLÖSKEI i'ERENC ber 10-i rendelete pedig a kivételes törvényre hivatkozva előírta „a kommunista, bolsevista, anarchista irányú sajtótermékek" birtoklásának és forgalombahozásának korlátozását, ,,a közrendet és közbiztonságot veszélyeztető sajtótermékek" beszolgáltatását és megsemmisítését. 1. §-a kimondta: „A közrendet és közbiztonságot veszélyeztető kommunista, bolsevista, anarchista irányú sajtótermék birtoklása és forgalombahozása tilos; az ily sajtótermékeket az elsőfokú rendőri hatósághoz be kell jelenteni." (Aki ezt nem teszi, a 4. § értelmében 6 hónapig terjedő elzárással büntethető.) A 2. § értelmében az elsőfokú rendőri hatóság köteles ezt ellenőrizni, s az ily sajtótermékek felkutatására minden intézkedést — beleértve a személymotozást és házkutatást is — megtenni. A rendelet 3. §-a a beszolgáltatott vagy felkutatott ily tartalmú sajtótermék elégetését rendelte el.25 Am a törölt vagy csak részben közölt cikkekkel, fehér hasábokkal megjelenő lapokat a fővezérség cenzorai újólag ellenőrizték, s a nekik nem tetsző lappéldányokat elkobozták és elégették. Horthy budapesti bevonulása, 1919. november 16-a után pedig már a budapesti lapszerkesztőségekben ellenőrizték, cenzúrázták, főként a szociáldemokrata párt lapját, a Népszavát s a liberális budapesti sajtót. Létrehozták a Sajtóellenőrző Miniszterközi Bizottságot, s vezetőjévé Eckhardt Tibort, a Horthyhoz közelálló szélsőjobboldali, fasiszta politikust nevezték ki. Az említett kormányrendeletek mellett a kivételes intézkedésekről szóló törvény alapján számos, a belügyminiszter által kiadott rendelet szűkítette tovább az 1914. évi törvény sajtójogi rendelkezéseit is. A 72 316/1919. B. M. számú rendelet valamennyi nem időszaki sajtótermék (könyv, röpirat, propaganda iratok stb.) utcai árusítását vagy egyéb nyilvános helyen való terjesztését betiltotta.2" A közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető sajtótermékek beszolgáltatásáról és megsemmisítéséről szóló 4680/1919. M. E. számú rendelet végrehajtásáról 1919. szeptember 21-én a belügyminiszter a következőket írta a törvényhatóságok első tisztviselőihez: „Hatósága területén hirdetményileg és ezenfelül minden más, a helyi viszonyoknak megfelelő legalkalmasabb módon haladéktalanul közhírré teendő, hogy a hivatkozott kormányrendelet 1. §-ában említett kommunista, bolsevista és anarchista irányú könyv, röpirat, röpcédula, propaganda iratok vagy bármilyen más alakban megjelent sajtótermék (ideértve a bármilyen más technikai eszközök segélyével sokszorosított ilyen irányzatú iratokat is) birtoklása és forgalombahozatala tilos." A belügyminiszteri rendelet a továbbiakban az ilyen sajtótermékek büntetés terhe melletti — beszolgáltatására hívott fel. A belügyminiszter e rendelet mellékleteként csatolta az elkobzandó és megsemmisítendő 179 sajtótermék jegyzékét is. A jegyzékben Marx, Engels, Lenin, Kun Béla, Varga Jenő, Rudas, Révai, Lukács, Hevesi, Alpári, Szabó Ervin mellett Böhm, Vanczák, Ágoston Péter, Garami, Kunfi, Somogyi Béla és mások munkái szerepeltek.27 A 83 042/1919. B. M. számú 1919. október 24-i rendelet a vallás- és közoktatásügyi miniszter jegyzéke alapján kiegészítette a beszolgáltatandó és megsemmisítendő sajtótermékek listáját.28 A sajtóra vonatkozó kormány- és belügyminiszteri rendeleteket — bár azok legtöbbjét a kivételes hatalomról szóló törvény alapján hozták - a békeszerződés ratifikálása után is érvényben tartották. A Bethlen-kormány 960/ 1923. M. E. számú, 1923. február 9-én kiadott rendelete felsorolta azokat a 25 RT 1919. 702. 26 RT 1919. 1004. 27 RT 1919. 1027 — 1034. 28 RT 1919. 1055—1067.
