Századok – 1976

Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V

HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 765 rendeleteket, amelyek a kivételes hatalom megszűntével hatályukat vesztik. A felsorolásban azonban sem a sajtóra, sem az egyesülési és gyülekezési jogra vonatkozó rendeletek nem szerepeltek.2

9 Az egyesülési és gyülekezési jogot - ellentétben a sajtóval — korábban nem szabályozták törvények. Lehetőségeinek határait rendeletek vonták egyre szűkebbre, míg az első világháború éveiben kiszolgáltatták a hatósági önkénynek. Az ellenforradalom kormányai a jogfolytonosságra hivatkozva természetesen kiiktatták a polgári demokratikus és a szocialista forradalom intézkedéseit s a korábbi jogszabályokhoz való visszatérést hirdették. A gyűlések betiltásánál, az egyesületek feloszlatásánál gyakran ezekre hivatkozva jártak el. A Friedrichkormány 5084/1919. M. E. számú, 1919. szeptember 13-án kibocsátott rendelete az egyesülési és gyülekezési jog terén az 1918 októbere előtti jogviszonyok visszaállítását mondta ki. Am a rendszer lényegének jobban megfelelő számos új rendeletet is életbe léptetett. A belügyminiszter 1919. évi 88 318. számú, 1919. november 15-i, a gyülekezési és egyesülési joggal kapcsolatos körrendelete írta: ,,. . .egyrészt megszűnjenek az egyesülési és gyülekezési jog égisze alatt az ún. tanácskormány visszaállítása mellett folyó agitációk, a mai nehéz politikai helyzetből való kibontakozás lehetőségének mesterséges megzavarása érdekében kifejtett tevékenységek, másrészt pedig a legmesszebbmenő hatósági támogatásban részesítik a tanácsrendszer által megbolygatott régi egyesületeknek eredeti állapotuk visszaállítására irányuló törekvéseit. . ." A rendelet előírta a működő egyesületek bejelentését és nyilvántartásbavételét. Az egyesületek jelentős részét azonban — ideértve nemcsak a szocialista, hanem a demokratikus és liberális jellegűeket is a karhatalmi alakulatok, s a különféle szélsőséges ellenforradalmi szervezetek — a MOVE, ÉME stb. — felszámolták, helyiségeiket, iratanyagukat elkobozták. Megakadályozták újjáalakulásukat, s ebben a kormányok is segítségükre siettek, hiszen nem láttamozták alapszabályaikat. Főképpen a munkás szervezetek, egyesületek működését, illetve újjászervezését tiltották. De nem engedélyezték a liberális jellegű értelmiségi körök, köztük a haza- és nemzetellenesnek tartott szabadkőműves páholyok működését sem. A liberális polgári államok azáltal, hogy különbséget tettek az egyesülési és a gyülekezési jog között, általában erősítették e szabadságjogok garanciáit. Az ellenforradalom magyarországi uralmi rendszere azonban már a jogszabályi rendezés síkján elmosta határait, s a gyülekezési jogot az egyesülési jog körébe vonta. Gyűléseket ugyanis csak az államhatalom által jóváhagyott egyesületek és pártok tarthattak. Persze a közzétett rendeletek nem maradhattak a megtorlás s a szocialista és demokratikus mozgalmak elleni terrorintézkedések keretein belül. Nem kerülhették meg például a törvényhozó hatalom és a választójog kérdését, annál is inkább, mert ezeket az antanthatalmak - legalábbis az ellenforradalom első hónapjaiban — a kialakuló magyarországi belső társadalmi-politikai rendszer lényeges feltételeinek tekintették. A Friedrich-kormánv 1919. november 17-én új, az általános, egyenlő és titkos szavazáson alapuló választójogi rendeletet adott ki, ami gyökeresen különbözött általános belpolitikai irányvonalától.30

Oly kérdésekben pedig, amelyek jobban kiestek a fővezérség és Horthy érdeklődési köréből, vagy a román megszálló hatóságok eljárását, vagy a hagyományos magyar uralkodó osztályok kívánságait követte. 29

RT 1923. 280—287. 30

RT 1919. 879—881; 5.985/1919.