Századok – 1976

Folyóiratszemle - Galandauer; J:A viharos 1905-ös esztendő Bohumir Smeral életében 752/IV

752 FOLYÓIItATSZEMXE dalrai irányító szerv funkcióját. A felkelés május 6-én robbant ki Prágában, általános sztrájk után. A Cseh Nemzeti Tanács, mely félreállította az egyéb politikai csoportosulá­sokat, magát a Nemzeti Fronthoz — melynek a kormánya Kassán volt — tartozónak nyilvánította. Kellő mennyiségű fegyver híján döntő kérdés volt a helyes időpont ki­választása. A felkelők a Vörös Hadseregtől és a nyugati szövetségesektől is segítséget vártak, de az előkészítés, a kapcsolatok felvétele nem volt megfelelő. A felkelés katonai irányítását a „Bartos" fedőnevű parancsnokság látta el, mely igyekezett függetleníteni magát a Nemzeti Tanácstól. A prágai rádió irányítása sem volt egységes, s az egymásnak ellentmondó híradások — a rádió volt sokáig az egyetlen összeköttetési eszköz a külvi­lággal — nem a legjobb fényt vetették a felkelésre. Az amerikai csapatok a Vörös Hadse­reggel kötött megegyezésük értelmében a csehszlovák határ átlépése után megálltak a Karlovy Vary-Plzeü-Öeské Budëjovice vonalon, a szovjet csapatok pedig 6-án indították meg prágai akciójukat Szászország felől. Ugyanakkor a kassai kormány is nemkívána­tosnak minősítette az amerikaiak további előnyomulását, melyet különösen a Nemzeti Tanácsban helyet foglaló polgári pártok és a katonai parancsnokság sürgettek. A Csehországban állomásozó német „Mitte" hadseregcsoport számára Prága mint a nyugatra vezető útvonalnak egyik csomópontja kulcsfontosságú volt. Ezért mindenáron biztosítani akarták a szabad átvonulást a városon keresztül, vagy legalábbis elérni Prága •emerikai megszállását, hogy így amerikai fogságba juthassanak. A Nemzeti Tanács megalkuvó, polgári elemei és a katonai parancsnokság támogatta a békés megegyezést a németekkel, akik az első harcok után tárgyalásokat kezdeményeztek. Újabb zavaró tényezőként megjelentek a vlaszovista hadsereg egyes egységei Prágában május 5-én este. Céljuk az amerikai fogságba kerülés s az előtt még valamilyen, eddigi szerepüket „feledtető" érdemszerzés volt, ezért kapcsolódtak be a harcokba a felkelők oldalán. Meg­jelenésüket a polgári erők üdvözölték, támogatást remélve a munkásosztály ellen, de a kommunisták és a szakszervezetek erélyes fellépésére 7-én reggel a Cseh Nemzeti Tanács távozásra szólította fel őket, s nyugat felé el is hagyták a várost. 7-én délután amerikai parlamenterek érkeztek Prágába Németország reimsi ka­pitulációjának hírével. A felkelőket a harcok leállítására s a németekkel való megegye­zésre szólították fel. Ez újabb válságot okozott a Nemzeti Tanácsban, de a kommunis­táknak sikerült a harc továbbfolytatásáról szóló határozatot elfogadtatni. 8-án reggel a német parancsnokság újabb tárgyalásokat kezdeményezett, s dél­utánra elkészült a kapitulációs okmány, mely engedélyezte a németek szabad elvonulását. Ezzel a németek tulajdonképpen elérték céljukat s a kapitulációnak ebben a formában való elfogadása komoly hiba volt a Cseh Nemzeti Tanács részéről. 9-én reggel megérkeztek a Vörös Hadsereg egységei, befejezve a még Csehországban tartózkodó német egységek bekerítését. Megérkezésük egyúttal a cseh reakció reményeit is véglegesen szétoszlatta, lehetetlenné vált a Nemzeti Front kormányának átalakítása az amerikaiak jelenlétében. A kormány 10-én Prágába költözött, s a Nemzeti Tanács orszá­gos nemzeti bizottsággá alakult át. Bár a megegyezés a németekkel komoly hiba volt, a májusi felkelés a népi demo­kratikus forradalom egyik fontos szakaszát képezte. (Ceskoslovensky Casopis Historickij, 1975. 2. szám, 161—189,1975. 3. szám 349—376)H. V. J. Galandauer : A viharos 1905-ös esztendő Bohumir Smeral életében A cikk a cseh munkásmozgalom egyik kiemelkedő alakjának eszmei-politikai fej­lődéséről szóló nagyobb tanulmány egy részlete. Bohumir Smeral 1905-ben fejezte be jogi tanulmányait. Ekkor már 5 éve a szociáldemokrata párt lapjának, a Pravo lidu-nak

Next

/
Thumbnails
Contents