Századok – 1976
Történeti irodalom - Jordáky Lajos: A Román Nemzeti Párt megalakulása (Ism. Miskoczy Ambrus) 727/IV
TÖRTÉNETI IRODALOM 727 A negatív felelet erre a kérdésre sok vitás probléma megválaszolását segítené elő. Ilyen pl. az R. Szkrünnikov rendszerében nehezen elhelyezhető rövid egyéves periódus; Szimeon Beklubatovics, tatár szolgáló kán nagyfejedelemsége. A szerző IV. Iván lemondását a trónról a tatár kán javára az opricsnyina újrakiadásaként értékeli, melyre — úgymond — a belpolitikai válság késztette a cárt. Vajon nem inkább a mindenkori bel- és külviszonyok állapotával arányosan változó keményebb és enyhébb kurzus váltogatásáról van szó az opricsnyina rendszerén belül ? Ilyen és ehhez hasonló kérdések maradtak tehát nyitva R. Szkrünnikov könyvében; ez azonban egyáltalán nem csökkenti a kérdésfeltevés koncepciózusságában és a válaszadás— a lehetőségekhez képest legalaposabb és a legkiterjedtebb kutatásokon alapuló — kísérletében megnyilvánuló alapvető érdemeit. Komoly hiányossága azonban a könyvnek egy hibás szerkesztési elv. Az alcímben foglalt „alapvonások" kifejezés elegendő magyarázatul szolgál a gondolatmenet kifejtésében tapasztalható, sokszor egymással nehezen kapcsolható vagy éppen átfedésekben megmutatkozó, gyakran egésszé össze nem álló — mozaikszerűsógre. Ugyanakkor nem indokolja két, tartalmában gyökeresen eltérő, önmagában külön egészet alkotó fejezet egy könyvben való megjelentetését. Míg ugyanis R. Szkrünnikov művének eddig ismertetett fejezete IV. Iván uralkodása utolsó 10 évének politikatörténetével foglalkozik, addig a másik a jobbágyrendszer megszületésével — lényegesen szélesebb kronológiai határok között, az események fonalát a 15. század végétől egész a 16. század legvégéig vezetve. A könyv e második részében a szerző másik oldaláról, gazdaság- és társadalomtörténészként mutatkozik meg. A problémát széles historiográfiai megvilágításba helyezve, koncepcióját valójában egyes régi — pl. B. D. Grekov Magyarországon is ismert felfogásának néhány pontja — és némely új koncepció bírálata során fejti ki, egészében polemikus élt adva ezzel könyve második fejezetének. A vita során sokszor értékes — itt részletesen nem ismertethető — megállapításokra jut; mégis e fejezet színvonalában elmarad az előző mögött. Ennek oka abban kereshető, hogy a jobbágyrendszer kialakulása a szakirodalom régi és sokat kutatott problémája; s nem utolsósorban abban, hogy maga a szerző is tulajdonképpen egy régebbi — bár alig ismert — tanulmánya eredményeit felhasználva száll vitába ellenfeleivel. Ebből egyszersmind az következik, hogy R. Szkrünnikov könyve második fejezetében veszít az elsőt oly előnyösen megkülönböztető újszerűségből, eredetiségből, egyéni megközelítésből. Az egész műre jellemző problémaérzékeny látásmód, a hatalmas apparátussal végzett, némely esetben úttörő jellegű kutatások; a remek stílus és gyakran lebilincselő előadásmód azonban a legújabb történeti tárgyú szovjet kiadványok között feltétlenül előkelő helyet biztosítanak R. G. Szkrünnikov munkájának. SZVÁK GYULA J0RDÄKY LAJOS: A ROMÁN NEMZETI PÁRT MEGALAKULÁSA (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1974. Értekezések a történeti tudományok köréből. 72. 138 1.) Jordáky Lajos váratlan halála miatt szinte posztumusz műként veheti kézbe az olvasó ezt a tanulmányt. Ezzel a munkájával a romániai magyar szellemi élet e kiváló vezetőegyénisége a romániai magyar történetírás egyik, általa is többször szóvátett hiányosságát akarta pótolni.
