Századok – 1976

Történeti irodalom - Magyar–szovjet kapcsolatok 1948–1970 (Ism. Izsák Lajos) 721/IV

722 TÖRTÉNETI IRODALOM 722 Az 1949 januárjában kiadott közlemény (8. sz.) arról tanúskodik, hogy mindkét ország kezdeményezője és alapító tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, amellyel a szocializmus útjára lépett országok gazdasági együttműködésének alapjait teremtették meg. 1949 júliusában írták alá a Magyarország és Szovjetunió közötti tudományos és technikai együttműködést megalapozó szerződést (11. sz.). A gazdasági segítség és együttműködés mellett a dokumentumok számot adnak a magyar — szovjet kulturális kapcsolatok kibontakozásáról is. Először ismerkedett meg a magyar nép a szovjet irodalom és kultúra termékeivel, és viszont. 1950 februárjában rendezik meg Budapesten a Magyar —Szovjet Barátsági Hónapot (17. és 18. sz.), majd 1952-től a Szovjetunióban a Magyar Kultúra Ünnepét. Megalakul a Magyar — Szovjet Társaság (26. sz.) és a két ország tudományos intézetei között is egyre inkább erősödnek és szorosabbá válnak a kapcsolatok (19., 48. és 49. sz.). A kötet közli az 1955. május 14-én aláírt Varsói Szerződés alapokmányát is (41. sz.). 1956 őszén a nemzetközi és belső reakció — kihasználva a korábbi párt- és állami vezetés hibáit — támadást indított szocialista vívmányaink ellen. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ekkor a Szovjetunióhoz fordult segítségért szocialista rendszerünk védelmére (52. sz.). A Szovjetunió a Varsói Szerződés értelmében internacionalista kötelességének eleget téve másodszor is felszabadította hazánkat, megvédte szocialista építőmunkánk eredményeit. Az ellenforradalom leverése után az ország normális életének helyreállítása a konszolidáció — a nemzetközi reakció heves rágalomhadjárata közepette — csak a baráti szocialista országok segítségével mehetett végbe. 1956. november 5-én fordult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívással a baráti szocialista országokhoz, amelyben segítséget kért az ország helyreállításához (54. sz.). Nagy jelentősége volt a magyar párt-és kormányküldöttség 1957 márciusi moszkvai látogatásának. A tárgyalások eredményeként elfogadott közös dokumentumok (60., 61. sz.) megfogalmazták azokat az elveket, amelyek megalapozták a két ország további kapcsolatait. A két ország gazdasági, politikai és kulturális együttműködése az ezt követő években gyors fejlődésnek indult, illetőleg tovább mélyült. A kötet számos dokumentuma jelzi, hogy a növekvő külkereskedelmi forgalom, a kölcsönös áruszállítási megállapodások, a tervegyeztetések, tanulmányutak ós dokumentációk cseréje nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban a hatvanas évek elején befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. A hatvanas években létrejövő gazdasági megállapodások közül kiemelkedő jelentősége van a magyar—szovjet timföld-és alumínium-egyezménynek (117., 119. sz.),valamint az 1959-ben megkötött egyezmény (104. sz.) alapján felépült „Barátság" kőolajvezeték magyarországi szakaszának (116. sz.). 1964-ben alakult meg a Magyar —Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság (126. sz.), 1967-ben pedig a Magyar—Szovjet Kormányközi Kulturális Együttműködési Bizottság (166., 167. sz.). A hivatalos megállapodások és egyezmények mellett — és ezt a kötetben közölt közel negyedszázadot felölelő dokumentumok is tükrözik — a két nép barátsága is gazdagodott, bővült, mégpedig a legkülönbözőbb formákban. A testvórmegyék, testvérvárosok között kialakuló meleg, baráti találkozók, a magyar-szovjet és szovjet—magyar baráti társaságok tevékenysége, a bővülő kulturális kapcsolatok nagymórtékben hozzájárultak népeink barátságának erősödéséhez, amelyről szintén beszámolnak a kötet dokumentumai. 1967 szeptemberében a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megújították az 1948. február 18-án aláírt Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződést (171. sz.), amely az eddigi eredményekre támaszkodva hosszú időre megjelöli a két ország kapcsolatainak perspektíváit, továbbfejlesztésének lehetőségeit.