Századok – 1976
Tanulmányok - Nagy Zsuzsa L.: Az Egyesült Államok és a Duna-medence 1919–1938 51/I
Az TJ8A ÉS A DUNA-MEDENCE 1919-1939 71 A németországi antiszemita terror megerősödése, az európai menekültek nagyobb hullámának emigrálása az Egyesült Államokba s végül 1939 márciusában Csehszlovákia teljes felszámolása tovább erősítette a változás folyamatát. Az Egyesült Államok visszahívta berlini követét, megtagadta a náci hódítás elismerését. Hitler az Egyesült Államok közvéleménye előtt „első számú közellenség"-gé vált.92 Roosevelt elnök személyes utasítására a nyugat-európai amerikai diplomácia, a londoni és párizsi követ azon fáradozott, hogy a francia illetőleg angol kormányt minden további engedménytől lehetőleg visszatartsa.9 3 Noha Magyarország elutasította a Csehszlovákia feldarabolásában való aktív részvételt, a visszacsatolt területek miatt aggodalommal puhatolta az amerikai álláspontot. De az a magyar kormányzat szempontjából kedvező volt. Sumner Welles szerint az aktív beavatkozás Csehszlovákia ellen „kétségbeejtő következményekkel járna Magyarországra nézve", míg viszont passzív álláspontját s egyben a szélsőjobboldal nyomásának elhárítását, javára írta.94 Még a közös magyar—lengyel határ visszaállítását is kedvezően ítélték meg abból a szempontból, hogy az Hitler eredeti terveinek nem felelt meg.9 5 Semmiféle megértést nem mutattak viszont azon tervek iránt, amelyek az erdélyi területek erőszakos visszaszerzésére irányultak. Sumner Welles óva intett minden elhamarkodott lépéstől.98 Messersmith valamint Bullitt szintén megértéssel nyilatkoztak Magyarország magatartásáról. Mindketten elkerülhetetlennek ítélték a háborút Németországgal s azt is, hogy abban az Egyesült Államok a teljes hitleri vereségig résztvesz. Messersmith ugyanakkor attól is tartott, hogy Csehszlovákia feldarabolása „további következményekkel járna Délkelet-Európában." — Hozzátette: — „Bízom abban, hogy Magyarország képes lesz kitartani. . ."97 Mi több, részben a németországi faji üldözések brutalitásának ismeretében, valamint Montgomery budapesti követ felettébb megértő beszámolói nyomán még az első magyarországi faji törvény sem váltott ki nagyobb rosszallást Washingtonban.98 Sumner Welles azonban arra is rámutatott: „tisztában kell lennünk azzal, hogy — írta a magyar követség — (az) amerikai közvéleményben (a magyarországi) zsidóellenes hangulat igen kedvezőtlenül fog visszahatni."99 92 Friedlander : i. m. 7 — 11. Leuchtenburg: i. m. 286 — 289. OL К. 63. KÜM Pol. 84. es. 1939. 10. tét. Észak-Amerika 10 — 748. Az idézet innen való. 93 OL К. 63. KÜM Pol. 84. es. 1939. 10. tót. Észak-Amerika 10. Iktatlan. Khuen-Héderváry gróf párizsi magyar követ 1939. febr. 23-i szigorúan bizalmas jelentése Bullitttől szerzett információiról. 94 OL К. 63. KÜM Pol. 83. es. 1938. 10. tót. Észak-Amerika 10 — 11938. Pelényi János követ jelentése 1938. ápr. 15. 95 Uo. 84. cs. 1939. 10. tét. Észak-Amerika 10 —7-iktatlan. Pelényi követ jelentése 1939. ápr. 22-én. 98 Uo. 84. cs. 1939. 10. tót. Észak-Amerika 10 — 7 — 4054. 97 Messersmith aggodalmait Montgomery is megerősítette: levele 1938. máj. 5-ón Messersmithhez. Montgomery Papers, Box 3. Vol. 6. Messersmithre: Montgomery Papers Box 3. Vol. 2. 1938. ápr. 6-i levele Montgomeryhez. Bullittre: Khuen-Hóderváry gróf párizsi követ jelentése OL К. 63. KÜM Pol. 83. cs. 1938. 10. tét. Észak-Amerika 10 — 7 — 3159. 98 Montgomery „konklúziójában minimalizálta a törvényjavaslat jellegét" — írta Pelényi követ beszámolva Sumner Welles-szel folytatott megbeszéléséről 1938. ápr. 15-én. OL К. 63. KÜM Pol. 83. cs. 1938. 10. tét. Észak-Amerika 10 — 11938. 99 OL К. 63. KÜM Pol. 83. cs. 1938. 10. tét. Észak-Amerika. 10-7-4431. A követség 1938. dec. 23-i jelentése.
