Századok – 1976

Beszámoló - Bartha Antal: Nemzetközi őstörténeti konferencia Novoszibirszkben 699/IV

NEMZETKÖZI ŐSTÖRTÉNETI KONFERENCIA 705 következnek. Éppen ezért a konferencián hangsúlyt kapott, hogy az őstörténet művelőinek minden fórumon tudományos és etikai kötelessége felhívni a figyelmet az őstörténeti ismeretek megbízhatóságára, korlátaira és pontatlanságaira. Az őstörténet szakértőit összefűző professzionális szolidaritás és büszkeség jogos, mert hiszen az emberiség történelmének oly mélységeit, olyan időtlen-időket tárnak fel, amelyeket az írott kútfőkkel megközelíteni sem lehet. Az eredményekért és főleg a magyarázatokért viselt felelősség viszont nagy; módszertani biztonsági fékek elhagyása súlyosabbnál-súlyosabb tévedéseket és népszerű tévhiteket eredményezhet. Határozott kézzel kell szétválasztani a megbízható megállapítást a feltevéstől, az utóbbit pedig az ötletektől. Nélkülözhetetlen mindhárom kategória, csak pontos megkülönböztetésükre ügyelni kell. A humán és a természettudományok közötti szívélyes kapcsolat jutott kifejezésre abban, hogy a konferenciát a SzTA Szibériai Részlegének alelnöke, G. I. Marcsuk matematikus akadémikus nyitotta meg. Az udvariasságon túlmenően érdemben foglalkozott a konferencia jelentőségével. A SzTA Szibériai Részlege nagy szervező munkát végez a humán ágazatokban. Személy szerint, A. P. Okladnyikov akadémikus, a novoszibirszki Történettudományi, Filológiai ós Filozófiai Intézetnek az igazgatója, kutatói és irodalmi tevékenysége mellett, nagy gondot fordít a világrésznyi területet átfogó kutató hálózat szervezésére, a meglevő kutatóhelyeken tevékenykedő szakemberekkel való törődésre. Ebben, a területi méreteit szinte felülmúlhatatlan, tudományszervező munkásságában bizton támaszkodhatik a vezetése alatt álló intézet munkatársaira. Közülük megemlítem A. P. Derevjanko kitűnő régészt és politikust (a Komszomol Központi és Végrehajtó Bizottságainak tagja)* és V. E. Laricsev-et, az orientalista régészet kitűnő művelőjét. Szibéria távoli városaiból, Csitából, Habarovszkból, Jakutszkból, a távolkeleti Vladivosztokból, továbbá Szahalinszkból érkezett szakértők nagyszerű felfedező és elméleti tevékenységről számoltak be. A távoli körzetekben dolgozó tudósok is szoros kapcsolatban állnak a világgal és az Okladnyikov-iskola újdonságaival. A kitűnően szervezett könyvtárközi kölcsönzésben a távoli körzetekben tevékenykedők élveznek elsőbbséget. A Szovjetunió európai területének régi, neves tudományos központjai mellé felzárkóznak szibériai társaik. A novoszibirszki központ tehát, a szibériai kutatóhelyek egyre gazdagodó hálózatában tevékenykedő kutatókkal együttesen munkálkodik Szibéria őstörténetének, a határos területekkel való kapcsolatainak ós összefüggéseinek feltárásán. Végezetül említésre érdemes, hogy Vladivosztokban alakult meg a SzTA távol-keleti részlege, amelyik szintén rendelkezik komplex társadalomtudományi intézettel. A földművelés távol-keleti zónájának kutatásában, a dzsürcsik műveltségének vizsgálatában elért eredmények java részükben a vladivosztoki intézet munkatársainak köszönhető. A konferencián megjelent képviselőik jelentősen hozzájárultak a tanácskozás sikeréhez. * Időközben a Komszomol Központi Bizottságának egyik titkára.