Századok – 1976
Tanulmányok - Nagy Zsuzsa L.: Az Egyesült Államok és a Duna-medence 1919–1938 51/I
70 L. NAGY ZSUZSA értést mutattak Németország iránt, most úgy látták, „előbb-utóbb Németországgal mégis le kell majd számolni". „Az is kétségtelen — jelentette a magyar követség — , hogy Németország itt ma sokkal gyűlöltebb, mint Vilmos császár birodalma volt a Lusitania elsüllyesztése előtt."8 5 Washingtonban ekkor már Csehszlovákia került az érdeklődés előterébe, „melyet a német előretörés következő stádiumának tartanak".8 6 De az Egyesült Államok továbbra is jórészt csak megfigyelője az eseményeknek. Bullitt, ekkor már párizsi amerikai követként ugyan közvetítőként közreműködött a francia—csehszlovák tárgyalásokban, amelyek a Csehszlovákiának adandó francia támogatással foglalkoztak. Ez azonban nem változtatott a francia politikán s Bullitt abban foglalta össze véleményét, hogy Csehszlovákia mind kevésbé számíthat francia támogatásra.87 De természetesen amerikaiban sem bízhatott. Jellemző, hogy Bullitt egyik franciaországi megnyilatkozása, mely szerint egy újabb európai háborúban az Egyesült Államok aktívan részt venne a náci agresszió áldozatainak oldalán, igen heves felzúdulást keltett és Bullittot élesen bírálták.88 Az Egyesült Államok nem vett részt a szövetségesek valamint Hitler és Mussolini tárgyalásain. Amikor ezek holtpontra jutni látszottak, 1938. szeptember 26-án Roosevelt Hitlerhez és Mussolinihez intézett üzenetében az ellentétek békés úton való rendezésének szükségességét hangsúlyozta, és egy esetleges nemzetközi konferencia összehívását javasolta.8 9 A State Department és az amerikai politikai közvélemény egyaránt úgy vette tudomásul a müncheni egyezményt, mint a béke fenntartásához, a háború elkerüléséhez szükséges lépést. Még mindig tartotta magát az a felfogás, hogy ezzel a háború elkerülhető.9 0 Bullitt azonban, amikor az Egyesült Államok álláspontját interpretálta, ismét tovább ment a hivatalos vonalnál. Leszögezte ugyanis, hogy „Amerika a valószínűleg kitörő háborúban interveniálni fog és nem fog megállni addig, amíg Németországot teljesen le nem győzik."91 "OL К. 63. KÜM Pol. 83. es. 10. tét. Észak-Amerika 10-11938. 1938. ápr. 15-i jelentós. Az Anschlusst követően az Egyesült Államok annullálta az amerikai— osztrák kereskedelmi szerződést, Németországnak nem adta meg azokat a kedvezményeket, amelyeket Ausztria élvezett, hanem német vonatkozásban kedvezőtlen szankciókat léptetett életbe. Savi Friedlander: Prelude to Downfall: Hitler and the United States 1939 — 1941. New York 1967. 6. 8« OL К. 63. KÜM Pol. 83. es. 1938. 10. tét. Észak-Amerika 10 — 11938. 87 Kvaöek: i. m. 377 — 378. 88 Renouvin: i. m. VIII. 136. 89 Bailey : i. m. 748. Renouvin: i. m. VIII. 135. Ribbentrop az amerikai magatartást így értékelte: „the last crisis has revealed clearly the strength of the isolationists in that country, so that there would be nothing to fear from America in the future . . .'' Idézi: Friedlander: i. m. 7. 90 Leuchtenburg : i. m. 285. Nagyon jellemző Montgomerynek a londoni amerikai követség egyik munkatársához írt levele a Week с. angol lapban megjelent cikkről, amely a müncheni egyezmény amerikai visszhangjával foglalkozott: „I cannot imagine where they got the information that serious American opinion was hostile to the Munnich settlement. ... I would say that American public opinion overwhelmingly supports Chamberlain's action at Munnich . . ." Roosevelt elnök 1939-ben megismételt táviratával kapcsolatban: „I cannot imagine what else his telegram to Hitler and Mussolini meant if it didn't mean that he wished them to avoid war." Montgomery Papers, Box 5. Vol. 10. 1939. máj. 20-i level. 91 OL К. 63. KÜM Pol. 83. св.. 1938. 10. tét. Észak-Amerika 10-7 — 3159. Csáky István gróf külügyminiszter 1938. szept. 26-i napi jelentésében Khuen-Héderváry és Bullitt beszélgetésének összegezése.
