Századok – 1976

Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I

6 KEK EKES LAJOS javasolták, hogy a párt továbbra is a köztársaság fenntartását képviselje. Ellentétben tehát Magyarországgal, Ausztriában a raonarchista erők képtelenek voltak jelentős és önálló politikai párttá szerveződni, csak a keresztényszocialista párt egyik irányzataként, valóságos céljaikat a párt republikánus programja alá rejtve tevékenykedtek. Működött néhány kifejezetten monarchista szervezet, de ezek soha nem jutottak parlamenti képviselethez. Ilyen volt a ,,Reichsbund der Österreicher", az Innsbruckból származó Dankl vezérezredes elnöksége alatt, amelyik nyíltan hirdette a Habsburg-birodalomnak a korábbi államjogi keretben történő visszaállítását, s e cél érdekében kapcsolatokat keresett az utódállamokban élő arisztokratákkal és az északnémet befolyást ellenző bajor, hannoveri és Rajnavidéki szeparatistákkal. Tagjainak számát néhány százra lehet tenni. Monarchista pártként alakult 1919 elején a ,,Kaisertreue Volkspartei", amely néhány ezer tagját az egykori tisztikarból, tisztviselőkből ós volt udvari szállítókból toborozta és a „Die Staatswehr" című lapjában hirdette a Habsburgrestauráció gondolatát. Szintén monarchista jellegű párt volt a ,,hkonservative Volkspartei" Schager egykori miniszteri osztálytanácsos vezetése alatt, végül erős monarchista befolyás érvényesült a Frontharcos Szövetség mintegy 50 000 főt számláló szervezetében, bár ezt nem lehet kifejezetten Habsburgbarát politikai organizációnak tekinteni.5 A Habsburg-monarchizmus ausztriai bázisának meggyengülése jelentős részben azzal is magyarázható, hogy a kettős Monarchia felbomlása révén éppen azok a területek szakadtak el Ausztriától, amelyekben a nagybirtokos arisztokrácia társadalmi és gazdasági súlya a legnagyobb volt. A magyar, cseh, lengyel, horvát stb. nagybirtokosok számottevő része mindig közelebb állt a bécsi trónhoz, mint a saját országuk polgári fejlődése talaján született nemzeti mozgalmakhoz. A Habsburg-ház Ausztria nevében gyakorolta a hatalmat. De mit jelentett Ausztria? A birodalom német tartományait? A Monarchia német tartományaiban Mária Terézia és II. József reformjai visszaszorították a feudális nagybirtokosok és általában a nemesek rendi eredetű politikai hatalmát, míg a peremvidékeken ez csaknem változatlanul megmaradt, ezért a német tartományok önmagukban aligha nyújtottak volna kielégítő bázist a Habsburg-birodalom fenntartásához. Valójában a Habsburg-birodalom sajátos szövetséget jelentett, amelyben az udvar, az osztrák nagytőke, a centralizált bürokrácia (hadsereg, közigazgatás), és a magas klérus kiegyezett a birodalomhoz tartozó nemzetek konzervatív erőivel, élükön a világi ós egyházi nagybirtokos arisztokráciával. Csakis ez a szövetség tette lehetővé, hogy a Habsburg-birodalom 1848-tól sikerrel át tudta vészelni a megrázkódtatások sorozatát, míg végül a világháborús vereség és a nemzeti mozgalmak elementáris erejű kirobbanása végzett vele. Az új államok 1918-as nemzeti forradalmainak egyik legnagyobb eredménye, hogy országaik Habsburg-barát konzervatív erőinek félreállításával felszámolták a korábbi szövetséget, ezzel kihúzták a talajt a hatalmi érdekek azon sajátos konglomerátuma alól, amit Habsburg-birodalomnak neveztek. Az új Ausztria örökbe kapta a régi birodalom külső jelképeit, de a Habsburgok társadalmi bázisának jelentős része az új határokon kívülre került. Az 1918-as fordulat ezért Ausztria társadalmi * Jacques H annak: Johannes Schober. Mittelweg in die Katastrophe. Wien 1966 68-69. 5 Albert Fuchs: Die geistigen Strömungen in Österreich. Wien 1949. 205.