Századok – 1976

Közlemények - Bajomi Lázár Endre: A Párizsi Kommün száműzöttei Magyarországon 675/IV

A PÁKIZSI KOMMÜN SZÄ.MÖZÖTTEI MAG \Г ARO RSZÁGON 681 tél folyamán több előadás követte: Mme de Staölről, Chateaubriand-ról, Lamartine-ról, Victor Hugóról, Bóranger-ról, Georges Sandról, Gautier-ről, Pascalról ós Corneille-ről. 1876-ban egyebek között Molière, Boileau, Racine és La Fontaine szerepelt előadásainak műsorán. A következő évben bemutatta művelt közönségének Voltaire-t, Rousseau-t, Beaumarchais-t stb. 1878-ban elemezte Rabelais-t, Hugo Fenyítések-]éb, Montaigne-t, Mirabeau-t és a Marseillaise-t. Budapesti tartózkodásának utolsó esztendejében Lamennais-ról, Paul-Louis Courier-ról, Pótrus Bőreiről, Michelet-ről, Quinet-ről, Louis Blancról, Proudhonról, Erckmann-Chatrianról6 stb. tartott előadást. A felsorolásból is kitűnik, milyen ügyesen elegyítette a legkülönfélébb témákat, de ugyanakkor ismerjük el azt is, hogy kellett hic et nunc némi merészség ahhoz, hogy egy arisztokrata szalonban, a dualista Monarchiához tartozó államban, Boileau után Proudhonról beszéljen, Victor Hugót dicsőítse ós szenvedélyes hangon elszavalja a Fenyítések egyik bosszúálló versét. Nom véletlen, hogy az egyik magyar lap megjegyezte: „Rogeard előadásai nem annyira esztétikai nézetek (melyek elfogultak ós nem eléggé emelkedettek), mint társadalmi elvek tekintetében voltak érdekesek." Minden móltatója észrevette, hogy Rogeard az irodalom ürügyón milyen szemfényvesztő ügyességgel játszik a felforgató eszmékkel. Bármennyire tartózkodó volt is ideológiájával szemben, minden méltatója elismerte előadói tehetségét, csodálta ékesszólását, ós valamennyit a szó szoros értelmében rabul ejtette rettenhetetlen ropublikánus meggyőződése. Rogeard még Pesten kezdte el a francia irodalom történetének filozófiai feldolgozását, továbbra is együttműködve a száműzött kommünárok sajtójával. (Pl. a Travailleur című genfi anarchista lapban megjelentetett egy cikket 1877 augusztusában.)7 Ötévi, feszült érdeklődéssel kísért előadássorozat után, amelyet sok hallgató eleven 48-as nosztalgiával követett, de amelynek hálás közönségét olykor talán csak maga a francia beszéd vonzotta bizonyos mértókig függetlenül az elhangzottak tartalmától, Rogeard 1879 tavaszán elhagyta Budapestet ós Kolozsvárott telepedett le. Rogeard Erdélyben Erdély fővárosában a Teleki-család szállásolta el, sőt túlzás nélkül állíthatjuk, dédelgette Rogeard-t; hol vidéki kastélyában, hol pedig Kolozsvárott. Számos előadása közül néhányat a Főtér melletti kis palota szalonjában tartott, őszinte franciabarát légkörben. Kapcsolatba került a történész Gergely Sámuellel, aki két évet töltött Párizsban, mint a Teleki-család nevelője és mint a Collége de France hallgatója; ismeretséget kötött Brassai Sámuellel, az enciklopédisták méltó utódjával. Az egész művelt társaság beszólt franciául, 6 Az idevonatkozó adatok többségét Szikszay Edit 1936-ban megjelent értékes disszertációjából merítettük, amely a pécsi Bölcsészettudományi Kar égisze alatt készült és rövid francia áttekintést is tartalmaz. (Louis-Auguste Rogeard. Egy francia emigráns Magyarországon. — Louis-Auguste Rogeard. Un émigré français en Hongrie.) 7 Ezt az információt a Jean Maîtron szerkesztette kitűnő Dictionnaire biographique du mouvement ouvrier français-ban találtuk, amely, mint a szintén becses Bemard Noël szerkesztette Dictionnaire de la Commune — alig tesz említést Rogeard magyarországi tartózkodásáról, mint ahogyan nem szól erről a Rogeard-t egyébként említő Máté György (A párizsi kommün 72 napja. Bp. 1971) ós a Domokos János szerkesztette A párizsi kommün napjai (Bp., 1973) sem. 7 Századok 1976/4.