Századok – 1976

Közlemények - Bajomi Lázár Endre: A Párizsi Kommün száműzöttei Magyarországon 675/IV

682 BAJOMI-LÁZÁIt ENDJÎE és Stein János könyvkereskedő gyakran jelentetett meg franciából fordított műveket, megelőzve ezzel a pesti kiadókat. Egy franciabarát kör is működött Kolozsvárott Finály Henrik, a kiváló nyelvész és archeológus elnöklete alatt.8 Természetesen megérkezése után a klub késő éjszakába nyúló vacsorát adott Rogeard tiszteletére, amelyen körülrajongták a francia vendéget. 1879. április 7-i, első előadását, amelyet a Városháza tanácstermében tartott, a 19. század irodalmi szalonjainak szentelte. A két helyi napilapon kívül, egy budapesti újság is beszámolt az eseményről, kiemelve, hogy Kolozsvár egész előkelősége részt vett az előadáson: „Ott volt, — írja a lap — a Kolozsvárott levő arisztokrácia, a honvéd- és sorkatonasági tábornokok, egyetemi és más tanárok, a francia club tagjai." Az egyik impresszárió, aki buzgón szervezkedett a francia irodalmár előadásainak sikeréért, az a Sámi László gimnáziumi tanár, aki az 1840-es években gr. Teleki László magántitkára volt és akit a francia forradalom eszméi lelkesítettek. Rogeard hatalmas termete, hatvan éve ellenére is megragadó férfiúi szépsége önmagában is magára vonta a figyelmet. Magas homlokkal koronázott arca, gyönyörű szakálla, hajlott orra és érzéki ajka, amely lángoló szavakkal védte a női egyenjogúságot, a hölgyek kedvencévé tette. Második előadása után, amelyen a nő-írók kérdésével foglalkozott, Antonina de Gérando fejezte ki a női nem iránta érzett háláját, amikor „nemünk ősz hajú bajnokának" nevezte. Előadásai szabályos időközönként követték egymást, kivéve a nyarat, amelyet Rogeard a Teleki-család kendilónai kastélyában töltött. A három 1879-es előadás után, 1880-ban még huszonötöt tartott, amelyekben Mirabeau, Desmoulins, Louis Blanc mellett André Chénier, Vigny, Lamartine, Musset, Béranger, Balzac, Murger stb. szerepelt. A jegyeket a könyvkereskedők árulták, sőt 13 forintért elő is lehetett fizetni előadásaira. Míg Budapesten Rogeard-t soha nem támadták meg, Kolozsváron heves sajtóvita robbant ki az ellenzék orgánuma, a Magyar Polgár és a Kelet című helyi napilap között, amely a maradiak szócsöve volt. Klebelsberg Zdenkó gróf, Horthy jövendő kultuszminiszterének apja, miközben elismerte, hogy a Victor Hugót dicsőítő irodalmár „szép szónoki tehetséggel bír", sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „ha Rogeard úr politikai szenvedélyeinek parancsolni nem tudott s minden áron elő kellett venni neki a vörös lobogót, legalább ne bontotta volna ki egészen". Rogeard három védelmezője, köztük Sámi László professzor, Nyilatkozatot adott ki, amelyben visszautasította Klebelsberg gróf kritikáit és hevesen Rogeard védelmére kelt, megvédte az egyetem szabadságát, dicsérte Rogeard „erős meggyőződését" és „önálló bírálatát". Mindez februárban történt. Márciusban Bethlen István gróf, a jövendő miniszterelnök apja, sietett Rogeard ellenségeinek segítségére. À Louis Blanc-nak és Proudhonnak szentelt előadás hallatán a konzervatív arisztokrata keményen Rogeard-ra támadt és éles szavakkal ostorozta a „legvastagabb szubjektivitással" vádolt szónokot, aki „tetszeleg magának a vörös száműzött érdekes szerepében". Bethlen Tocqueville és Taine szavaival ítélte el a forradalom túlkapásait. A három radikális, Sámival az élen, újra tollat ragadott, hogy tisztázza Rogeard-t a 8 A professzor — eredetileg mérnök — Óbudán született 1825-ben. Jogosan feltételezhetjük, hogy ugyanabból a családból származik, mint a francia Finályak, akik közül a szintén óbudai származású Horace Finaly dúsgazdag bankár lett. (A nagy műveltségű, haladó szellemű Léon Blummal barátkozó pénzmágnás alakját Proust és Giraudoux is megörökítette műveiben.)