Századok – 1976

Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV

668 KOROM MIHÁLY napjaiban a beszámolóikat a nemzetgyűlés üléséről, a kormány megalkotásáról, a kitűzött feladatokról és a programról. Ezek hatására szinte hetek alatt a legtöbb helységben — ahol eddig az meg nem történt — kiépültek a koalíciós demokratikus pártok, létrejöttek a nemzeti bizottságok és rövidesen megkezdődtek a központi szervek kiépítésével együtt a helyi államhatalmi, közigazgatási, önkormányzati szervek demokratikus újjászervezésének a munkálatai is.6

0 Ezekre csak utalva, elsősorban azzal kívánunk foglalkozni, hogy milyen jelentősége volt az egész nemzet szempontjából az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormány Magyarország átállítását határozottan célul kitűző és új, demokratikus hatalomként történő 1944 decemberi létrejötte. Az előbbiekkel összefüggésben ezeket is segítenek megvilágítani azok a miniszteri nyilatkozatok, amelyeket a kormány megalakulása után valamennyi tárca tulajdonosa még december 23-án tett a sajtónak. A miniszterelnök legfőbb feladatnak a fegyverszünet megkötését, új hadsereg szervezését és a reformmunkálatok megkezdését tekintette. A honvédelmi miniszter az új hadseregtoborzás és önkéntesek jelentkezése útján történő felállításán túl aláhúzta Magyarország részvételének a szükségességét is a Németország elleni háborúban. Igen érdekes, és az adott külpolitikai és katonai oldalról a nagyhatalmak Magyarországgal szembeni csökkenő igényeket érzékelő, ill. a belpolitikai lehetőségeket talán reálisabban számításba vevő nyilatkozat hangzott el a külügyminiszter szájából. Gyöngyösi a fegyverszünet megkötését, a Németországgal való szakítást hangsúlyozta, és, — mondotta — „ha csak egy mód van rá, a Szovjetunió és a szövetségesek oldalán és támogatásával háborút indítunk a hitlerista zsarnokság és embertelenség ellen" (kiemelés — KM). A belügyminiszter és a földművelésügyi miniszter a demokratikus és reformfeladatokat húzta alá. Az előbbi az államélet demokratikus alapú helyreállítását és megtisztítását, az utóbbi a földreformnak „gyökeres" agrárváltozásokat nyújtó végrehajtását követelte, mint ami „nélkül nincs erős független, demokratikus Magyarország, nincs nemzeti újjászületés". A többi miniszter is tárcája közvetlen feladatairól beszélt, amelyek szintén kapcsolódtak a legfőbb kormánycélokhoz. Az igazságügyminiszter az új, a kialakuló demokratikus állapotoknak megfelelő jogi megfogalmazások szükségességéről, a fasiszta törvények eltörléséről és a népbíróság jogkörének kidolgozásáról beszélt. Az iparügyi miniszter pedig a helyreállítás olyan céljáról nyilatkozott, hogy az mindenben szolgálja a szovjet és magyar hadsereg németellenes harcát. Zsedényi Béla a nemzetgyűlés Elnökségének elnöke nyilatkozatában az Ideiglenes Nemzetgyűlés jogforrását a népben jelölte meg, a szuverenitásnak államfő hiányában általa való megtestesítését hangsúlyozta és minden megbízatásnak a nemzetgyűlésből kiinduló voltát szögezte le újra.8

1 Létrehozásának módjával, összetételével, valamint a nemzetgyűlésen kitűzött és nyilvánosságra hozott céljaival az ideiglenes kormány mindenek előtt azt érte el külpolitikai síkon, hogy az antifasiszta nagyhatalmak elfogadták Magyarország nevében történt jelentkezését a fegyverszünet megkötésére. Ezzel megnyílt az ablak az új Magyarország számára a világ demokratikus népei és nemzetei irányában. A Szovjetunióban levő magyar kommunista emigráció segítsége mellett, a Horthy-rendszer által emigrációba kényszerített más hitlerellenes és demo-60

E kérdések részletes vizsgálatát e tanulmány nem tekinti feladatának. 61

Valamennyi nyilatkozatot lásd: Néplap, 1944. dec. 24. 3.