Századok – 1976
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV
AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSE 6Ö7 az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberi ülésén, sem később, — lévén ideiglenes felhatalmazási viszony, — nem érintette magának az államformának a kérdését. Mint látni fogjuk, ebben az irányban is részmegoldásokat hozott a kormány a kezdeti időben, mert az „ideiglenességen" túl kül- és belpolitikai okok miatt sem kívánták e kérdést a pártok gyorsan rendezni. A Nemzetgyűlés december 22-i, utolsó debreceni ülésén a Politikai Bizottság javaslata alapján még egy határozatot hoztak: „Az ideiglenes nemzetgyűlés felhatalmazza az ideiglenes kormányt a fegyverszüneti szerződés megkötésére".5 6 Külön erre, a fegyverszünet kötésére vonatkozó nemzetgyűlési felhatalmazásra és az ettől függetlenül, „az ország ügyeinek vezetésére" vonatkozó, fentebb tárgyalt általános felhatalmazásra, nyomatékos figyelmet kell fordítanunk. Ez az általános felhatalmazás ugyanis annak ellenére, hogy a nemzetgyűlés külön határozatban adta meg és ez a hivatalos nemzetgyűlési jegyzőkönyvben is külön szerepel, valamilyen oknál fogva nem került bele a hivatalos közlönybe, ahol az Ideiglenes Nemzetgyűlés többi határozatai napvilágot láttak.5 7 Ez a körülmény azután — akár a sietség, ill. technikai eszközök hiánya, akár ma már kideríthetetlen, esetleg tudatos zavarkeltés lehetett az oka — később egyrészről egyes minisztereknél bizonyos jogfolytonossági tevékenységre, vitára nyújtott lehetőséget, másrészről pedig az országot később elhagyó jobboldali politikusok, ill. rájuk hivatkozva egyes publikációk is úgy állítják be e helyzetet, mintha az Ideiglenes Kormánynak csak fegyverszünet kötésére s a vele kapcsolatos teendőkre lett volna felhatalmazása.58 A fegyverszünet megkötésére vonatkozó külön felhatalmazásnak viszont azért volt kimagasló jelentősége, mert ezzel minden kötöttséget felszámolt az Ideiglenes Nemzetgyűlés Horthy küldöttségének korábbi ezirányú tárgyalásait illetően. Vagyis a gyakorlatban ezen a téren sem, tehát a fegyverszüneti tárgyalások terén sem érvényesült semmiféle horthysta jogfolytonosság. Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés utolsó döntése (üléseinek az elnapolása mellett) arra vonatkozott, hogy felhatalmazta az Elnökséget, a nemzetgyűlés későbbi ügyrendjének a kidolgozására és „arra, hogy az ideiglenes nemzetgyűlést a szükségeshez képest egybehívhassa".5 9 Ezzel az Ideiglenes Nemzetgyűlés 2., s egyben a debreceni utolsó ülése 1944. december 22-én a koradélutáni órákban végetért. Nem ért véget viszont az a politikai aktivitás, amely az állami lét, a kormányzás újbóli megteremtése terén a dolgozó tömegek között is 1944 december közepén a nemzetgyűlési választásokkal elkezdődött, majd annak üléseivel és a kormány megalakításának hatásával folytatódott. Tulajdonképpen az új központi hatalom létrehozásának serkentő hatása elsősorban ugyan a felszabadult területeken, de kisebb mértékben a még nyilas uralom alatt levőkön is, csak ezután kezdett kibontakozni az élet szinte minden vonatkozásában. A Debrecenből hazatérő küldöttek sorban tartották meg 1944 december utolsó és 1945 január első se INN 33. 57 Magyar Közlöny, Debrecen, 1945. 1. sz. 1. 58 Pl. Többek között Vásáry István pénzügyminiszter 1945. ápr. 26-i minisztertanácsi előterjesztésében hitelfelvételi ügyben egy 1939. II. tc.-ben levő felhatalmazásra kívánt hivatkozni. Gábor József miniszter és mások hozzászólására viszont kénytelen volt ettől elállni és a nemzetgyűlés december 22-i felhatalmazását elismerni s erre hivatkozva rendelkezést kiadni. Üj Magyar Központi Levéltár (a továbbiakban TJMKL) IV/l-a. 4758. Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium, Elnöki Iratok, továbbá Teleki Géza: i. m. 7 és a „Befejező rész." Uo. 1955. 8. sz. 7. 59 INN 33 és Magyar Közlöny, Debrecen, 1. sz. 1. 6*
