Századok – 1976

Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV

666 КОНОМ MIHÁLY miatt a szükségleteknek megfelelően kiegészített« hatáskörét: olyan „határo­zatot hozott, amelyben kijelentette, hogy miután a Nemzetgyűlés nem ülhet össze és mivel a Politikai Bizottságot a Nemzetgyűlés a politikai pártjaiból alakította, a Bizottság ideiglenesen átvette a Nemzetgyűlés feladatát és rendel­kezéseivel a szuverén Nemzetgyűlés működését pótolja".5 3 Az államfői jogkörök további részeinek a rendezési igénye azonban csak­hamar újra felmerült. Ezek egy következő csoportjának meghatározása még a témánkat érintő időben, a népbíróságok felállításával kapcsolatosan, 1945 januárjában megtörtént. Ekkor a már eddig is két tényező (az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége és a kormány, a miniszterelnök) között megoszló államfői jogkörök rendezését úgy végezték el, hogy egy harmadik szervet hoztak létre, amelyet szintén felruháztak bizonyos államfői jogokkal. A Nem­zetgyűlés Politikai Bizottsága és az Ideiglenes Kormány január 26-i együttes rendelkezése alapján 3 tagú Nemzeti Főtanácsot hoztak létre. Tagja a nemzet­gyűlés elnöke Zsedényi Béla, és a kormányelnök Miklós Béla, valamint a Politikai Bizottság által saját köréből választott egy képviselő, Gerő Ernő lett. A Nemzeti Főtanács főbb teendői, jogköre kiterjedt a kegyelmi ügyekre, az eddig még nem rendezett kinevezések területére, a kormány tagjainak a fel­mentésére, valamint a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága többségi határozata alapján a miniszterelnök javaslatát követően a miniszterek kinevezésére stb.5 4 Az államfői jogkörök ilyen bonyolult és szétágazó megosztását tulajdon­képpen semmi sem indokolta. Mégis, a rendelkezésre álló dokumentumok tanulmányozása alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ehhez két körülmény járult hozzá elsősorban. Az egyik az volt, hogy a Nemzetgyűlés elnöksége, ill. Politikai Bizottsága összetétele következtében a baloldal számára nem olyan szervezet volt, amelyre egészében támaszkodni tudott volna, vagy abban akár paritásosan is, legalább azonos befolyással rendelkezett volna, mint a jobboldal. Másodszor pedig, a Nemzetgyűlés elnöke és a miniszterelnök között a megalakulást követően nyomban éles versengés indult meg az elsőbb­ség megszerzéséért. Mindenekelőtt ezért került előtérbe egy harmadik, mind a kormány, mind a parlament vezetésétől különálló és az államfői feladat­köröket, — mint a korábbi időben egy személy — itt önállóan intéző szerv megteremtésének a gondolata. Ehhez mindkét vitázó fél hozzájárult. Bár meg kell jegyeznünk, hogy végül is a Nemzeti Főtanács csak 1945. április 17-én, Budapesten tudott megalakulni, ill. a munkáját csak ekkor kezdte el.55 Az államfői jogkörök megosztottságával, annak ellenére, hogy főleg a baloldali erők arra törekedtek: ne összpontosuljon még ideiglenesen sem túl sok hatalom egy ember kezébe — mégis az a furcsa helyzet állt elő, hogy a legfelsőbb szer­vek közül báromnak — a Nemzetgyűlés Elnöksége, Politikai Bizottsága és a Nemzeti Főtanács — az elnöke ugyanaz a személy lett. Mindez azonban, sem 63 Paál—Radó : i.m. 209, 197. 54 Magyar Közlöny, Debrecen, 1945. 4. sz. (febr. 10.) 1. továbbá Oil. PB jkv. 1945—1949. A PB 1945. jan. 26-i. ülésérek jegyzőkönyve. (Gerő Ernőt ïmimedik lag­nak és póttagnak Révai Józsefet csak 1945. márc. 12-én választották meg. Uo. 1945. márc. 12-i PB-i jkv.) Az egész kérdéskörre vonatkozóan lásd Gergely Ernő: A magyar népidemokratikus államszervezet kialakításának néhány kérdése (1944—1945). Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve. 1969—1970. 213—245, és Gergely Ernő : Adalékok a magyar népidemokratikus állam kialakulásának történetéhez. Jogtudományi Közlöny, 1968. 10. sz., valamint Csizmadia Andor: Alkotmányfejlődés a felszabadulást követő években (1944—1949). Jogtörténeti tanulmányok III. Bp. 1974. 73 — 87. "Oil. Nemzeti Főtanács. 1945. A NF 1945. ápr* 17-i első ülésének jkv-e.

Next

/
Thumbnails
Contents