Századok – 1976

Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV

AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSE 665 a közös áthidalására hívott fel, mert „annál, ami elválaszt bennünket — mondotta — , ezerszer fontoeabb, ami összefűz bennünket: a haza felszabadításának és újjáépítésének szent, közös célja". Az egész debreceni nemzetgyűlési ülésszak legszebb, érzelmi töltéssel leginkább telített és ugyanakkor a nép igaz ügyéért határozottan ós okos érvekkel s történelmi példákkal is kiálló beszédét az egyik füzesgyarmati képviselő, a parasztpárti Hegyesi János útőr mondta el. Beszédében elsősorban „a feudalizmus gyökeres kiirtását", a „rang ós címkórságos úri rend" felszámolását követelte. Az SzDP szónokának beszéde tulajdonképpen szürkeségével tűnt ki. Lényegesebb gondolata a két munkáspárt, illetve a többi pártokkal is történő együttműködés, a demokratikus jogok megadása, közülük kiemelten, a munkásság szabad szervezkedési jogának biztosítása és a földreform követelése. A PDP képviselője az általános egyetértés kifejezését tartalmazó, de ezen túl semmitmondó, dagályos, angol ós latin nyelvű idézetekkel s idegen szavakkal megtűzdelt előadást tartott, amelyben az osztálybókét hirdette és a középosztály védelmére kelt. Végül a szakszervezetek nevében a diósgyőri munkások küldötte beszélt, aki a nemzeti szabadságharc példájaként a miskolci és környéki munkásság partizánharcát ismertette, majd az általános szervezkedési szabadságot, a földmunkások azonnali megsegítését, az üzemi demokrácia biztosítását, üzemi munkástanácsok szervezését ós a munkásosztály számára a sztrájkjogot követelte.5

2 A hozzászólások elhangzása után Balogh István a politikai bizottság egyhangú döntése alapján javasolta a következő határozat meghozatalát: „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés örömmel veszi, hogy magyar kormány alakulhatott, bizalmat nyilvánít vele szemben ós felhatalmazást ad neki az ország ügyeinek vezetésére." A nemzetgyűlés a határozati javaslatot ellenzés nélkül elfogadta, s ezzel az ideiglenes kormánynak, mint a nemzeti szuverenitás letéteményesének, általános felhatalmazást adott. Ezt követően került beterjesztésre a politikai bizottság azon javaslata, hogy az államfői kinevezési jogkörök közül a VI. fizetési osztályig terjedőt az illetékes miniszter gyakorolja, az V.-en felülieket padig a miniszterelnök, kivéve a politikai államtitkárokat ós a legfelsőbb bírósági intézmények elnökeit, akiket a minisztertanács javaslatára a nemzetgyűlés elnöksége nevez ki. Hasonló megosztás törtónt a tisztikar területén is, ahol a tábornokok kinevezése szintén a nemzetgyűlés elnöksége kezébe került. A miniszterelnöki szók megüresadóse esetén az új kormányelnököt a nemzetgyűlés politikai bizottságának egyhangú előterjesztése alapján a nemzetgyűlés elnöke bízza meg. Egyhangú előterjesztés hiányában a nemzetgyűlés ad miniszterelnöki meghatalmazást. A nemzetgyűlés ezeket az előterjesztéseket is egyhangúlag elfogadta, amellyel az államfői jogkörök közül a pillanatnyi igényeknek ез szükségleteknek magfelelően felmerülteket is rendezték ideiglenesen. E^zel a nemzetgyűlés elnöksége törvényesen is kezébe kapott bizonyo3 államfői jogköröket, bár a fenti meg03ztás folytán a kormány ill. a miniszterelnök is részesült azokból. Ugyanígy ezzel a határozattal vált tulaj do nképpan állandó szervvé a nemzetgyűlés politikai bizottsága is, amaly rövidesen a további rendkívüli helyzet 52

INN 24-33. 6 Századok 1976/4.