Századok – 1976
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV
660 KOROM MIHÁLY gyűlés egyszerűen dekoráció, nem pedig a nemzeti szuverenitás letéteményese. Ez a koncepció nem tudott érvényre jutni. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés az állami főhatalom birtokosának mondotta ki magát. Ezzel jelentékeny mértékben elejét vettük annak, hogy Horthyt, vagy valamely állítólagos jogutódját később visszacsempészhessék. De ennél is fontosdbb, hogy esetleges kormányváltozás esetén a Nemzetgyűlésnek döntő szava lesz.'4 6 (Kiemelés — KM.) A polgári-konzervatív célkitűzés tehát már a kezdet-kezdetén sem járhatott sikerrel. Nem lehetett a demokratikus erők sem állami, sem politikai mozgalmi ellenőrzése alól kivonni a kormányt. Nem lehetett már Magyarországon a burzsoá és királyi vezetésű román Sanatescu-kormány módjára teremteni végrehajtó hatalmat. Ez elsősorban még nem a hazai demokratikus baloldal mennyiségileg és minőségileg nagyobb erejének a hatása, hanem mindenekelőtt a volt magyar uralkodó körök, osztályok, az egész régi rendszer államgépezetének mélyebb és teljesebb válságában, a felszabadító harcok során bekövetkezett szétesésében és felbomlásában gyökerezett. Mindezekhez hozzájárult az is, hogy a MKP a harc és a küzdelem minden területén és szintjén a fő szervező, mozgató és irányító erőt alkotta. „Túlzás nélkül el lehet mondani — írta Gerő —, hogy a párt az egész politikai élet fő mozgató ereje. A párt kezdeményezésére mindenütt szinte gombamódra keletkeznek a nemzeti bizottságok, melyek minden esetben a Kommunista Párt akcióprogramját fogadják alapul saját programjuk kidolgozásánál."4 7 Az új, demokratikus hatalom megteremtésének fenti módjához és keretéhez tehát jó hátterül szolgált az a körülmény, hogy a háborús politika és a katonai vereségek következményeként Magyarországon is megindult válság 1944 második felére uralmi, politikai válsággá szélesedett, majd a felszabadító harcok hatására és nyomán forradalmi válsággá mélyült. Ez a kezdődő forradalmi válság a felszabadított területeken az év végén forradalmi tevékenységbe is átcsapott és a hatalomból való részesedésért, az antifasiszta és németellenes feladatok mellett, az ország demokratikus átalakítása céljának kitűzéséért és megkezdéséért is folyt. Tehát a válság mélyülése, a demokratikus népi erők harckészségének kialakulása és növekedése időszakában jött létre Debrecenben az új, demokratikus magyar hatalom, amely egyben a munkásságnak és a parasztságnak a hatalomban való részesedése formájában a forradalmi tett első, egyelőre még csak az ország kisebb felére szóló hatáskörrel, de országos jelentőséggel bíró egyik leglényegesebb eredménye is volt. A válság további mélyülésének kedvező hatása a népi erők számára a hatalom felső szintjére vonatkozóan ugyan az ország fővárosának, Budapestnek és a nógrádi, valamint a borsodi bánya- és iparvidéknek a teljes felszabadulásáig fokozódott, azonban nem jelentette ez azt, hogy az idő előrehaladásával és a felszabadítás területi teljessé válásával párhuzamosan ez a tendencia feltétlenül meg is marad. Ellenkezőleg, 1945 késő tavaszától a válság további mélyülésének a tendenciája megtorpant és ezzel együtt a Dunántúl nagyobb nyugati részében nem is száguldott végig annak az erőteljes népmozgalomnak a kibontakozása, amely az ország keleti felét, a fővárost és környékét is jellemezte. Az ideiglenes kormány létrejöttének e kedvező körülményei ellenére sem állíthatjuk, hogy az már teljes egészében a MNFF kormánya volt, és hogy 46 PI. Arch. 274 — 7/13. Gerő Ernő 1944. dec. 28-i levele Rákosinak. 47 Uo.
