Századok – 1976
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV
AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSE 661 az már a munkásosztály és a parasztság forradalmi demokratikus diktatúrájának minden vonatkozásban például szolgáló szervezetét testesítette volna meg. Az 1944 decemberében alakult és kiépülését megkezdő új magyar demokratikus hatalom egészében a munkás-paraszt diktatúra egyik, még a dolgozó osztályokon jelentősen túl terjedő társadalmi rétegeknek a hatalomban való képviseletét is felmutató típusa, válfaja volt. Ez utóbbi mindenekelőtt a hatalom végrehajtó szervére, az ideiglenes kormányra vonatkozott: tagjainak csaknem a fele horthysta, vagy jobboldali burzsoá politikus volt. Ezt látva, a kommunisták már most gondoltak a kormánynak teljesen a MNFF kormányává történő fejlesztése, átalakítása későbbi, a németellenes függetlenségi feladatok megoldódása után, a demokratikus átalakulás középpontba kerülése idejének aktuális szükségességére is. Ezt Rákosi Mátyás 1944. december 25-i levelében így fogalmazta meg: „Abból a szempontból, hogy a kormány a MNFF kormányává fejlődjék s a demokrata fronton belül a kommunista— szocdem összefogás legyen a vezető erő, ez a két jobboldali szocdem (az SzDP miniszterei — KM) nem bíztató." Ugyanezt a kérdést Révai József néhány nappal később így összegezte: „Persze, előre kell látni, hogy a földreformkérdést ez a kormány, így ahogy van, nem éli túl. Pesten feltétlenül rekonstrukcióra kerül sor."48 Még egyértelműbben fejezte ki a kormány összetételének lényegét és várható átalakítását 1945. február 12-i Pesten tartott beszédében Gerő Ernő: „A kormányban nemcsak demokratikus erők vannak képviselve, bár ezek képezik a gerincét. A kormányban azonban képviselve vannak a demokratikus pártokon kívül bizonyos konzervatív, németellenes erők is. Három tábornok van a kormányban, akiknek egyikét sem lehet demokratának mondani, van ott olyan figura, mint gróf Teleki Géza, akit szintén nem lehet úgy tekinteni, mint valamilyen demokratikus erőknek a képviselőjét, tehát úgy látszik, mintha a nemzeti bizottságok szűkebbek volnának, mint a kormány. Ez így is van formailag. De éppen mert így van, a nemzeti bizottságok sokkal szilárdabb demokratikus képződmények,mint maga a kormány. . . Ez tehát azt bizonyítja, hogy a nemzeti bizottságok az új demokratikus rend szilárdabb képviselői, mint a náluknál szélesebb nemzeti összefogás, mely a jelenlegi kormány összetételében jutott kifejezésre s amelyre a jelenlegi viszonyok között feltétlenül szükség van. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha ma ilyen széles alapokon létrejött kormány van, amelyre, mint mondottam, a mai körülmények között feltétlenül szükség van, hogy mindazokra a személyekre szükség lesz a legközelebbi időben, akik ma a kormányban helyet foglalnak."49 Mindez ismételten bizonyítja, hogy az ideiglenes kormányt az adott összetételében „csak" egy szűkebb feladatkör megoldására, nem pedig a MNFF programja egészének a teljesítésére hozták létre. Ez nemcsak az összetételében jutott kifejezésre, hanem a megválasztása után beterjesztett és a nemzetgyűlés által jóváhagyott kormánynyilatkozatban is. A Miklós Béla miniszterelnök által a nemzetgyűlés 1944. december 22-i második ülésén felolvasott kormánynyilatkozat megegyezett a még Moszkvá-48 Uo. Rákosi Mátyás 1944. dec. 25-i levele Gerő Ernőnek, és Révai József 1945. jan. 7-i levele Rákosi Mátyásnak. 49 Uo. 274 — 21 — 57. Gerő Ernő 1945. febr. 12-i előadása Pesten.
