Századok – 1976
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV
AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSE 657 miniszternek Telekit mutatta be.4 3 Ebben a beállításban az érdekes csak az, hogy a város nemzetgyűlési képviselőinek a többsége, köztük a kisgazdapártiak is, részt vettek ezen a beszámolón, de azt senki sem javította, más felszólaló képviselők sem. Vagyis, hogy az MKP-nak nem kellett titkolnia, és nem is konspirálta el egyik miniszterének sem a párttagságát. Viszont a Kisgazdapárt, úgy tűnik, közölhette képviselőivel minisztereinek a számát, de a harmadiknak a nevét esetleg nem, mert pécsi képviselőik és újságuk is mást, Earaghó Gábort, a vásárhelyiek is mást tudtak harmadik kisgazdapárti miniszternek. Teleki Géza egyébként nem volt a KGP tagja, mert a kormány megalakulása után rövidesen országos szervezkedésbe kezdő PDP-be lépett. Sőt, 1945 tavaszán annak az elnöke is volt egy rövid időn keresztül.4 4 Az Ideiglenes Kormány politikai összetétele jelentősen eltért az azt megválasztó nemzetgyűlésétől. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elsöprő többsége a MNFF pártjaihoz tartozó képviselőkből került ki és azon belül is többségben voltak a baloldali pártok, ill. a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség és kispolgárság képviselői. A nemzetgyűlés a felszabadult területeken kialakult politikai erőviszonyokat tükrözte elsősorban, mégpedig, a valós helyzetnek megfelelően, a forradalmi demokratikus erők túlsúlyát is megtestesítette ! A kormány összetételét nagymértékben meghatározták a fasizmus elleni harc nemzetközi és belső össznemzeti érdekei, a magyar függetlenségi és szabadságharc követelményei, valamint az antifasiszta koalíció szempontjai. Mindezek hatására a miniszterek egyharmada volt horthysta katonatiszt és politikus lett, akik konzervatívok, a MNFF-től jobbra állók voltak, viszont a függetlenségi front jobbszárnyán álló KGP minisztereivel együtt ők alkották a kormány felét. Vagyis az Ideiglenes Nemzeti Kormány összetételében az a szélesebb társadalmi, osztálybázis mutatkozott meg, amelyre a nemzetnek a háborús katasztrófából eszmélő összes erői a létért folyó antifasiszta és németellenes függetlenségi harcban támaszkodni próbáltak. Nem volt ez azonban ellentétes a MNFF politikájával. Csak az utóbbinak az összcélkitűzése sokkal messzebb mutatott, időben is nagyobb periódust igényelt és felölelte az egész volt társadalmi-gazdasági rendszer demokratikus átalakítását is. De az induláskor és az induláshoz a MNFF politikájának, és vele együtt az Ideiglenes Nemzetgyűlés célkitűzéseinek is a legfontosabbika a magyar nemzet lehetséges legszélesebb társadalmi alapokon nyugvó német- és nyilasellenes harca volt. De nemcsak nemzetközi szempontból volt szükség erre a politikára, hanem szükség volt rá belpolitikai okokból is. Magyarország demokratikus nemzeti és osztályerői összehasonlíthatatlanul gyengébbek voltak, mint sok környező országé. Ezért annak érdekében, hogy végre elszakítható legyen az ország a hitlerista szövetségtől, a demokratikus erőknek össze kellett fogniuk a burzsoázia, a birtokos rétegek igen jelentős részével is, sőt a régi államapparátus és felső vezetőkörök egy részével is. A magyar demokratikus népi erők alapállásának, harci törekvéseinek a mélyén megfigyelhető egy olyan sajátosság 1944—1945 fordulóján, amely a hosszú német szövetségnek, Magyarország hitlerista behálózásának, meg-43 Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. I. köt. Bp. 1970. 392. (A törvényhatósági bizottság jegyzőkönyve.) 44 HL. Tan. gy. 2578. Szent-Iványi Domokos sajátkezű jegyzetei, 285; és OIL Pártközi értekezletek jkv.-e (1945. jun.' 22.).
