Századok – 1976
Tanulmányok - Nagy Zsuzsa L.: Az Egyesült Államok és a Duna-medence 1919–1938 51/I
66 L. NAGY ZSUZSA az Eckhardt Tibortól származó, tendenciózusan összeállított anyagot tartalmazták,61 s igy például ellentmondtak a genfi amerikai megfigyelők jelentéseinek.62 Pierrepont J. Moffat, a State Department egyik vezető munkatársa, határozottan elégedetlen volt Montgomeryvel hiányos és egyoldalú információi miatt s azért is, mert azokat csak jóval később, felszólításra kapták meg. Amikor Roosevelt elnök és a kabinet tájékoztatást kért a marseilles-i merénylők és a magyar kormány kapcsolatáról, Magyarország helyzetéről Németország és Olaszország között, egyszerűen nem rendelkeztek kielégítő anyaggal.63 A bécsi amerikai követ, C. S. Messersmith, aki határozott németellenességéről és széles látóköréről volt ismert, Montgomerynél jobban jellemezte a magyar politikát. Megítélése szerint a magyar kormány félelemmel nézi Németország agresszivitását és szeretné biztosítva látni Ausztria függetlenségét, de továbbra is kitart a maga revizionista törekvései mellett. „Magyarország — mint írta — kétségtelenül megpróbálja a közvetítő szerepét játszani Olasz- és Németország között."64 A fenti körülmények és Roosevelt elnök személyes érdeklődése következtében az elnök megbízásából Montgomery 1934-ben memorandumot készített a magyarországi viszonyokról.65 Az Egyesült Államok magatartása az olasz—abesszin háború kapcsán 1 Washingtonban és Nyugat-Európában is sok vitát váltott ki, nem utolsó sorban azért, mert Amerika nem csatlakozott a népszövetségi szankciókhoz, noha elítélte az olasz agressziót.6 6 A washingtoni magyar követség az olaszellenes amerikai magatartást így értékelte: „Azon pillanattal, hogy európai ágyuk 1 megszólaltak, ha az afrikai Mareb partjain is, az Egyesült Államok szédületes ( hatalmának árnyéka ismét Európára vetődött. Sajnos azonban nem úgy, amint azt képzelni szerettük volna, mint a felvilágosult, pártatlan, igazságot osztó -deus ex machina" — vagyis nem Olaszország oldalán.67 Messersmith az etióp válság kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztria és Magyarország, akárcsak Délkelet-Európa többi része természetesen nagy feszültségben élnek, mert jól tudják, a nagyhatalmak akcióinak befolyása alatt állnak és J egyszerűen azt a pohtikát folytatják: várjuk ki, mi fog történni."68 < 61 OL К. 63. KÜM Pol. 81. es. 1934. 10. tét. Észak- Amerika. 10 —7.1ktatlan. А KÜM feljegyzése Ногу és Montgomery megbeszéléséről 1934. nov. 26-án. 62 Üo. Szintén iktatlan. 1934. jún. 6-i feljegyzés Kánya Kálmán és Montgomery beszélgetéséről. 63 „When the crisis is over, it will be most interesting — írta Montgomerynek — to compare notes on a) when the decision was made to start so conserted a drive of the Little Entente and with what outside Powers if any; b) what has been Italy's role and to what extend she has played with both sides at Geneva; c) what has been Germany's role." Montgomery Papers Box 2. Vol. 3. Moffat Montgomerynek 1934. dec. 10-én. 64 Montgomery Papers Box 2. Vol. 3. Messersmith Mongomerynek 1934. nov. 20-án. í5 Ehhez ismét az Eckhardt Tibortól illetve a washingtoni magyar követségtől kapott anyagot használta fel. Pelényi követ jelentése szerint: „igyekezetem oda irányult, hogy a kisebbségi kérdést az Elnököt egyedül érdeklő gazdasági megvilágításban mutassam be." OL К. 63. KÜM Pol. 81. es. 1932. 10. tét. Észak-Amerika 10 — 7 — 3825. Roosevelt elnök viszonylagos érdeklődése Magyarország iránt azzal is összefüggött, hogy a 20-as években közeli rokona, Nicholas Roosevelt töltötte be a budapesti amerikai követ tisztét. 06 Leuchtenburg : i. m. 220 — 221. Oprea: i. m. 133. 67 OL К. 63. KÜM Pol. 82. es. 1936. 10. tét. Észak-Amerika 10—677. 68 Montgomery Papers, Box 2. Vol. 3. 1935. szept. 17-i levél.
