Századok – 1976
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV
654 KOROM MIHÁLY kozólag a pártok egymás között pártközi egyességet létesítettek és ennek alapján ..." tette meg Zsedényi a bizottság 22 tagjára vonatkozó előterjesztését, amelyet a nemzetgyűlés vita nélkül elfogadott.3 3 A Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága pártképviseleti alapon történt összeállításánál még az a szempont érvényesült, amelyet eredetileg a kormány összetételénél is alkalmazni kívántak, vagyis, hogy csak a pártok tagjai között legyen a baloldal és a jobboldal között paritás. A bizottság elnökét figyelmen kívül hagyták. Ugyancsak nem vették figyelembe a szakszervezeteket sem, sem a létrehozáskor, sem pedig a bizottság tevékenységének első szakaszában. Ennek a sajátosságnak az eredményeként a 22 tagú politikai bizottságban U tagot adtak a nemzeti összefogás baloldali, és 11-et a jobboldali erői. Mégpedig: az MKP és az SzDP 4—4-et és a NPP 3-at, a KGP 5-öt, a PDP 2-őt és a pártonkívüliek 4-et. Ezekhez jött még a bizottság elnökének megválasztott, valójában szintén jobboldali, PDP-i Zsedényi Béla.34 így a nemzetgyűlésnek ebben a jelentős szervezetében jobboldalinak számító többség alakult ki. Erre vonatkozhatott Gerő Ernőnek az a megállapítása, amelyet Rákosinak írt levelében a politikai bizottságról tett, hogy ti. az „összetétele nem túlságosan jó, legközelebbi ülésszakon újjá kell szervezni".3 5 Valóban, 1945 nyarán át is szervezték ezt a bizottságot, amelynek során a 3 nagy párt egyenként 6 — 6 tagot, a két kisebb párt, az NPP és PDP 3 —3-at, a pártonkívüliek 5-öt és a szakszervezetek 2 tagot jelölhettek. így már jelentős—beleértve az elnökét is — 17 — 14-es arányú többség alakult ki a népi erők javára.36 A létrehozott politikai bizottság tulajdonképpeni hosszabb távú feladatát — hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés két ülésszaka között helyettesítse azt — a megalakításkor nem határozták meg egyértelműen és világosan. Ez egyébként vonatkozik a Nemzetgyűlés Elnökségére is az államfői jogkör gyakorlására vonatkozóan. Később kiegészítő rendelkezésekkel, ill. hatásköri bővítéssel kellett a feladataikat pontosítani. A politikai bizottság feladatainak ez a tisztázatlansága azért is érthetetlen, mert a cél e szervezettel eredetileg az is volt, hogy helyettesítse a nehéz közlekedési viszonyok miatt gyakran összeülni képtelen Ideiglenes Nemzetgyűlést. Erre vall Gerő Ernőnek december 28-án papírra vetett álláspontja a politikai bizottság további sorsát illotően. A PB — írta — „idővel amolyan 33-as bizottsággá nőheti ki magát".37 Csak feltételezhető, hogy esetleg éppen kedvezőtlen összetétele miatt nem került sor e szervek feladatainak pontosabb meghatározására. A PB megalakítása után a nemzetgyűlés szüneteltette tanácskozását, hogy lehetőséget adjon a bizottságnak javaslata kialakításához. A PB külön ülésén a bizottság elnökének a megválasztása után Balogh István adott tájékoztatót a részben már Moszkvában december elején, részben pedig Debrecenben az előkészítő munka során kialakult megállapodásokról, javaslatokról. Ezeknek mind a miniszterelnök és a kormány tagjai személyére, mind pedig 33 INN 22. 34 Uo. 35 PI. Arch. 274—7/13. Gerő Ernő 1944. dec. 28-i levele. 36 Országgyűlési Iroda Irattára (a továbbiakban: Oil). A Politikai Bizottság jegyzőkönyvei. 1945 -49. (Az 194.5. IX. 6-án megválasztott Politikai Bizottság névsora.) A PB-ról jogtörténeti vonatkozású bővebb fejtegetés: Gergely Ernő : Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága. Jogtörténeti tanulmányok, III. Bp. 1974. 89 — 104. 37 PI. Arch. 274 — 7/13. (Az ún. 33-as bizottság a 30-as évektől működött Magyarországon, а kormány által kiadott rendeletek parlamenti megvitatására ós jóváhagyására.)
