Századok – 1976
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV
AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSE 653 tartó földreformot és a kizsákmányolt parasztságnak, valamint a népi értelmiségnek a hatalomba történő bevonását követelte. Az SzDP nevében a leendő két szociáldemokrata miniszter szólalt fel. Mindkettő főleg csak a németellenes és antifasiszta teendőket hangsúlyozta, de Takács Ferenc a nemzeti összefogáshoz az SzDP „tiszta demokrácia alapján" álló, ködös tartalmú politikai vonalát ajánlotta fel. Kiállt a földreform mielőbbi végrehajtásának szükségessége mellett is, mégpedig az SzDP 1930-as agrárprogramja alapján. Ugyanakkor nem találunk az SzDP vezérszónokának felszólalásában még csak utalást sem a munkásosztály érdekei védelmére. Valentiny Szeged város nevében is beszélt, jogosan bírálta a fasizmus ún. „szegedi gondolat" koncepcióját és hangsúlyozta, hogy ahhoz Szeged dolgozóinak semmi köze nem volt és nincs is. A továbbiakban csatlakozott a középréteget, az értelmiséget erősen bíráló kisgazdapárti szónokhoz, sőt, bírálatában egészen addig elment, hogy a bekövetkezett helyzetért — „tisztelet a kevés kivételnek" enyhítéssel —, szinte egyedül és elsősorban az értelmiséget tette felelőssé. A PDP részéről egyetlen előadó szólt hozzá a nemzeti feladatok megoldásához az ideiglenes nemzetgyűlés célkitűzéseit tartalmazó felhíváshoz. Élesen vitatta az értelmiséget és általában a középrétegeket mindenben elítélő elhangzott megállapításokat. A politikai felelősségrevonással egyetértve, differenciáltabb szemléletet kért az értelmiség különböző rétegeinek a megítélésében. Végül pedig azzal zárta szavait, hogy a demokratikus polgárság is részt akar vállalni „a szabad és független Magyarország (így, demokratikus nélkül !) „újonnan" való felépítésében. Ezzel az Ideiglenes Nemzetgyűlés kiáltványának a vitája véget ért. Valamennyi felszólaló teljes egyetértését fejezte ki a beterjesztett szöveggel kapcsolatban, majd a képviselők egyhangúlag elfogadták azt, mint a nemzetgyűlés általános célkitűzéseit.3 0 A nemzetgyűlés létrehozásának és célkitűzéseinek e legfontosabb és a nyilvánosság számára készült dokumentuma határozattá, állami programmá vált, amelyet azonban a lapok csak 1944. december 24-én, vasárnap közöltek le.3 1 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első — alakuló és programját megszabó — ülése 1944. december 21-én a koraesti órákban véget ért. * A nemzetgyűlés második ülése 1944. december 22-én délelőtt 10 órakor kezdődött. Ezen az első lényeges tevékenység az Ideiglenes Nemzetgyűlés politikai bizottságának a megválasztása volt. E szerv létrehozásával az Előkészítő Bizottságnak az volt az elképzelése, hogy parlamenti bizottság formájában működve, tegyen előterjesztést a nemzetgyűlésnek az ideiglenes kormány elnökének személyére és a kormányalakítási s működési felhatalmazásra vonatkozóan.32 Az előre elkészített tervnek megfelelően maga a gyűlés elnöke tette meg a bizottságra és tagjaira vonatkozó javaslatot: „Következik az ideiglenes kormány megalakítása céljából kiküldendő politikai bizottság megválasztása. Bejelentem a tisztelt nemzetgyűlésnek, hogy a bizottság megalakítására vonat-30 Uo. 20. (Valamennyi hozzászólás és a „Szózat" teljes szövege a jelzett oldalakon található.) 31 Néplap, 1944. dec. 24. 1. 32 PI. Arch. 274—9/1 (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés lefolytatásának terve).
