Századok – 1976
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV
652 KOROM MIHÁLY Külön rész foglalkozik a felhívásban a „demokratikus Magyarország" célkitűzésének felvázolásával. Azt akarja a nemzetgyűlés, hogy „Magyarország a magyar nép országa legyen ! Szabadságot, széleskörű politikai jogokat biztosítunk a dolgozó tömegeknek, hogy megvédhessék érdekeiket és hallathassák szavukat az ország ügyeinek eldöntésénél." Ugyancsak külön bekezdés fejti ki a nemzetgyűlés széleskörű földreformra vonatkozó célkitűzését is, majd a még nyilas-német uralom alatt élőket is felhívja a meginduló szabadságharcra s a kifejtett programhoz való csatlakozásra. Végül a következő, történetileg is igazzá vált megállapítással fejeződött be a felhívás: „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával új fejezete kezdődött a magyar történelemnek. Megkezdődött a független, szabad, demokratikus Magyarország építése !"29 -A beterjesztett nemzetgyűlési „Szózat"-hoz a nagyobb pártok 2—2, a pártonkívüliek és a PDP 1 — 1 képviselővel szóltak hozzá. Ezekben a beszédekben már körvonalazódtak az egyes pártok külön állásfoglalásai is, ill. azok főbb törekvései is kirajzolódtak. Az első szónok Dálnoki Miklós Béla volt, aki erősen német- és nyilas-ellenes beszédet tartott és új magyar hadsereg megszervezését és harcba küldését ígérte. Miklós vezérezredes „népi és demokratikus ország" megteremtéséről is szót ejtett ugyan, de ezt egyrészt az 1944. október 15-e előtti időre utaló bizonyos jogfolytonosságra hivatkozással együtt, másrészt pedig csak a nyilas hazaárulók ellen fellépve vélte megvalósítani. A következő előadó, a KGP vezérszónoka, pártját túlzottan dicsőítő és „évtizedes programját" ajánlgató, csak a németellenes nemzeti feladatokat hangoztató hozzászólást tartott. Abban a parasztságra támaszkodó kormány megalakítását követelte, amely más társadalmi osztályokkal, ill. pártjaikkal is kész együttműködni. Ezután demagóg módon a „középosztály", az értelmiség ellen lépett fel, nacionalista alapon támadva azt nem magyar származása miatt. A második kisgazdapárti szónok kevés újat adó beszédet tartott. A birtokos parasztság és a földmunkásság megbékélésére hívott fel, amiért cserébe a KGP támogatását ígérte az utóbbiak földreformtörekvése megvalósításához. Az MKP szónokainak volt a legnagyobb hatásuk. Gerő Ernő végig kísérte a kommunisták hosszú és nehéz harcát, majd vázolta a párt politikai, katonai, gazdasági stb. céljait, mint olyanokat, amelyek már a MNFF programjává is váltak. Ezek során alapos bírálatban részesítette az elhibázott, bűnös hitlerbarát külpolitikai orientációt, a súlyos feudális örökséget, valamint a demokratikus jogok és szociális intézkedések hiányait. Kifejtette továbbá, hogy a kitűzött antifasiszta demokratikus célokat csakis a múlton való rágódás nélkül, a nemzeti összefogás tartós politikájával és az új, népi erők hatalomba történő bevonásával lehet elérni. Részletesen beszélt a munkásosztály anyagi s kulturális helyzetének elengedhetetlen javításáról és politikai valamint szervezkedési jogainak a biztosításáról. A másik kommunista szónok felszólalását szinte csaknem teljesen a nagybirtokrendszer felszámolása szükségességének, az érdekeltek által történő földreform végrehajtásának szentelte. Végkövetkeztetése ez volt: „Csak a demokratikus földreform lehet az alapja a demokratikus és független Magyarországnak." Az NPP két szónoka az össznemzeti feladatokon túl, pártjuk radikális demokratikus céljait, elsősorban a szegény- és kisparasztság érdekeit szem előtt 29 U o . 9—10.
