Századok – 1976
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV
AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSE 6Ö7 illetve 1944. december 21-e után már az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek is a teljes programját, hanem abból csak az induláskor lehetséges és az országmentéshez szükséges legfontosabbakat ! Vagyis az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásakor vállalta az antifasiszta függetlenségi harc mellett az egész demokratikus átalakulás programját is. Ezért nem került be a nemzetgyűlés „Szózatába" semmilyen olyan megfogalmazás, amely valamilyen jogfolytonosságra utalt volna. A fentiek megállapítása mellett ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy magának a nemzetgyűlésnek az előzőekben értelmezett, szélesebben vett programcélját is úgy kellett megfogalmazni, hogy az ne nehezítse, hanem ellenkezőleg, segítse az elsőrendű, a közvetlenül kitűzendő kormányfeladatokat. Ezért Balogh Istvánnak, amikor a nemzetgyűlés egyik legfontosabb feladatáról, a kormány létrehozásáról, majd a fegyverszünet megkötéséről és a németellenes harcról beszélt, a külső, a nemzetközi követelményeknek megfelelően, és gyorsabb belső sikert remélve, bizonyos folytonosságot is el kellett ismernie. „Az ideiglenes nemzetgyűlés első és legfontosabb feladata olyan felelős magyar kormány életrehívása — mondotta —, amely folytassa és befejezze azokat a tárgyalásokat, amelyek az elmúlt korszak utolsó törvényes kormányának kezdeményezésére a szövetséges nagyhatalmakkal való fegyverszüneti feltételekre vonatkozóan megindultak."2 7 Ugyancsak e célt szolgálták a Balogh páter által felolvasott „Szózatnak" a következő jellemzői is: Hiányzik belőle a MNFF akcióprogramjában levő államosítási célkitűzéseknek a kifejtése, továbbá a demokratikus feladatok részletezése is. Helyettük viszont ott találjuk a magántulajdon sérthetetlenségére való utalást. „Biztosítjuk a magántulajdon sérthetetlenségét, mint társadalmi és gazdasági berendezkedésünk alapját." Ezek mellett azonban a „Szózat" igen határozottan és egyértelműen szabja meg mind a németellenes, mind pedig a demokratikus feladatok általános céljait. A rablóháborúból történő azonnali kilépést, a hitleri Németországgal való szakítást, fegyverszünet kötését a demokratikus hatalmakkal, és a függetlenségünk, szabadságunk visszaszerzéséhez szükséges fegyveres bekapcsolódásunkat, valamint az újjáépítés megkezdését, az élet megindítását tekintette a legközelebbi és leglényegesebb feladatoknak. Ezek megoldásához azonban a magyar nemzetnek nem maradt szuverén állami vezetőszerve. Ennek a pótlására hívták össze a helyi demokratikus erők által választott képviselőkből az általuk alakított nemzetgyűlést. „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával a magyar nép végre maga dönt sorsa fölött, — hangzottak a nemzetgyűlés felhívásának sorai. — Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar állami szuverénitás birtokosa."2 8 A „Szózat" mindezek leszögezése után új, ideiglenes nemzeti kormány teremtését ígéri, „hogy legyen újra felelős központi végrehajtó hatalma" az országnak, amely a nép támogatásával erős kézzel lát hozzá a fenti feladatok megoldásához. Majd a nemzeti egységben vivandó szabadságharcra, a független Magyarország megteremtésére, az újjáépítés, az újjászületés megindítására hív fel. "Uo. 8-9. 28 Uo. 10. 6*
