Századok – 1976
Tanulmányok - Nagy Zsuzsa L.: Az Egyesült Államok és a Duna-medence 1919–1938 51/I
60 L. NAGY ZSUZSA talpraállításában.3 1 A népszövetségi vagy államkölcsönök politikai jellegét illetve az ezekben rejlő politikai manipulációk lehetőségét a Magyarországnak adott népszövetségi kölcsön esete jól illusztrálja. A magyar diplomácia nagy erőfeszítéseket tett, hogy az angol támogatás birtokában az amerikait is megnyerje és a kölcsönkötvények kibocsátásába bevonja. A tárgyalások ez irányban hosszú hónapokon át folytak és végül a magyar kormányzat számára kedvezően zárultak.3 2 Állami vagy magánkölcsönök révén az amerikai tőke a Duna-medence 1 minden országában bizonyos szerephez jutott. Ez azonban Románia, Csehszlovákia vagy Jugoszlávia esetében nem vetekedett a franciáéval, míg viszont Lengyelországban döntő jelentőségű lett, mert a lengyel stabilizáció egész módszerét amerikai vezetéssel dolgozták ki.3 3 A kölcsönök törlesztése gyakorlati problémaként akkor merült fel, amikor az adós államok többé-kevésbé a fizetésképesség állapotába kerültek.34 Vitás kérdés volt magának a fizetendő összegnek a megállapítása valamint a törlesztés módozatának rögzítése. Benes már 1923-ban bejelentette, hogy különbizottságot kíván küldeni az Egyesült Államokba.3 5 A csehszlovák delegációt azonban megelőzte a jugoszláv. A jugoszláv kormány 1922-ben jelentős kölcsönöket vett fel a dinár stabilizálására, a vasúthálózat fejlesztésére.36 1925-ben szinte egy időben tárgyalt Washingtonban a csehszlovák, a román és a lengyel kormány delegációja.3 7 ' A régi adósságok törlesztését új kölcsön szerzésével akarta megkönnyíteni Jugoszlávia, de a kértnél jóval kevesebbet kapott. Elégedetlenül távozott a lengyel delegáció is. Románia esetében különleges vitapontot képezett a román kormánynak a bányászatot szabályozó új törvénytervezete, amely az olaj-kitermelésben érdekelt amerikai tőkét igen kedvezőtlen helyzetbe hozta.3 8 A különböző delegációk a gazdasági természetű tárgyalások mellett arra is törekedtek, hogy a maguk egyéb érdekeinek támogatására is megnyerjék az Egyesült Államokat. A kisantant országok nagy aggodalommal szemlélték a Dawes-tervet s attól tartottak, a német tőke megerősödése egyúttal a német politikai expanzió újraéledésével fog járni. Skryzinski lengyel külügyminiszter szerette volna megszerezni az Egyesült Államok támogatását a lengyel—német határok biztosításához. De csalódottan kellett megálla- ' pítania, hogy az Egyesült Államok nem látia akutnak a kérdést és nem tekinti politikai partnernek Lengyelországot.39 31 Berend—BánJci: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése 233, 243 — 244. Az akció hátterére: Zsigmond : i. m. 333. 32 Sz. Ormos Mária: Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése. Bp. 1964; PRFRIJS 1924. I. 325—333: a washingtoni magyar követség, a State Department, a párizsi magyar követség stb. iratai. A Magyarországnak nyújtott népszövetségi kölcsön ellenőre az amerikai Robert Tyler lett. Ld.: Karsai: i. m. 290. 33 Berend—Bánki: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése 191 — 206, 239 — 248. 34 Az amerikai—nyugat-európai vonatkozásokat tárgyalja Zsigmond: i. m. 99 s köv. 35 PRFRUS 1923. I. 877. 36 Uo. 1922. II. 21 002. 1925. I. 177 — 181. 37 Uo. 1925. I. 122 — 132. 1925. I. 165 — 177. 1925. II. 32 — 45. Gajanova:• i. m. 195. Oprea: i. m. 56. Balcerak: i. m. 105 —111. Boman Debicki: Foreign Policy of Poland 1919 — 1939. New York 1962. 54. Dulles: i. m. 130. 38 A román olaj problémájára: PRFRTJS 1924. I. 597—618, 619-647, 648 — 663. 39 Balcerak: i. m. 106, 113. Debicki - i. ra.
