Századok – 1976
Tanulmányok - Nagy Zsuzsa L.: Az Egyesült Államok és a Duna-medence 1919–1938 51/I
AZ USA ÉS A DUNA-MEDENCE 1Й19-1939 59 A segélyezés és támogatás politikai célja ezeknek az országoknak Szovjet-Oroszországtól való izolálása volt. Ez nagy mértékben meghatározta, hogy az „ellenséges" Ausztria már 1918-ban komoly szállítmányokat kapott, míg Magyarország csak a Tanácsköztársaság megdöntése után részesült segélyezésben.2 7 Az amerikai diplomácia 1919 — 1920-ban, de részben azt követően is, a Duna-medencében szinte kizárólag a segélyezés tárgykörében mozgott.2 8 Már ekkor mutatkoztak bizonyos ellentétek az amerikai felfogás és az érintett országok törekvései között. Az Egyesült Államok a segélyezési programra, de a térség országainak jövőbeni gazdasági életére vonatkozó elképzeléseit is arra alapozta, hogy ezek az országok egymásra utaltak, gazdasági együttműködésüknek hagyománya van, amit az új viszonyok között is feltétlenül figyelembe kell venni. Az autarkiás és nacionalista törekvések azonban nem egyszer a segélyprogram megvalósítását is nehezítették, a térség országainak ésszerű gazdasági együttműködése pedig nemcsak a lehetséges színvonalat nem érte el, hanem a korábbihoz mérten is visszaesett.2 9 Az Egyesült Államok gazdasági (hatalmi) politikájában — Európát illetően — Németország játszotta a főszerepet. A kölcsöntörlesztés — jóvátétel — gazdasági rekonstrukció problematikájában az Egyesült Államok, valamint Anglia és Franciaország közötti viták, nézeteltérések középpontjá' ban vagy hátterében lényegében véve a német kérdés állt. A Duna-medence országainak problematikája ehhez mérten teljesen alárendelt szerepet játszott és az Egyesült Államok aktivitása, érdeklődése is ennek megfelelően csökkent a pénzügyi, gazdasági tranzakciók iránt. A Duna-medence országainak gazdasági stabilizálása az 1920-as években 1 csupán belső erőkre alapozva nem volt megoldható. így kisebb-nagyobb mértékben valamennyi ország rákényszerült népszövetségi vagy egyes országokból felvett államkölcsönökre, illetve különböző külföldi tőkebefektetések szorgalmazására. Mivel a térségben hagyományosan nagy befolyású francia és német tőke a 20-as évek első felében nem volt abban a helyzetben, hogy korábbi pozícióját teljes mértékben tartani tudja, az amerikai tőke szerepe a korábbi időszakhoz mérten megerősödött a Duna-medencében. Ez a viszonylagos növe-1 kedés sem tette azonban domináns tényezővé az amerikai tőkét. Ж több, a gazdasági rekonstrukció folyamata nemcsak azzal a következménnyel járt, hogy az angol és a francia tőke befolyása erősödött meg a Duna-medencében, hanem azzal is, hogy a német pénzügyi és ipari érdekeltségek is talpra álltak és aktivizálódtak.30 Az osztrák kölcsönben az Egyesült Államok garantálóként ugyan nem szerepelt, de „privát kölcsönzőként" mégis résztvett Ausztria gazdaságának 27 A segélyprogramra általában: Organization of American Relief in Europe 1918 — 1919. Ed. S. L. Bane — R. H. Luth. Stanford University 1934. L. Nagy Zsuzsa: Az antant segélyprogramja és az 1918 — 1919. évi forradalmak. Párttörténeti Közlemények, 1963. 3. sz. 28 Ld. pl.: PRFRUS 1919. I. 244. 1920. I. 245 — 246, 253 — 254, 265-266, 278, 613-618 stb. 29 L. Nagy: A párizsi békekonferencia 57 — 58, 99 —100. Berend—Bánki: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése 221 — 229. 30 Széles áttekintést ad erről Berend—Bánki: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése II/2. fejezet. Az Egyesült Államok szerepére koncentrál The Fate of East Central Europe II. fejezet. A német tőke kísérleteire: Zsigmond: i. m. 38 — 88, 331 s köv.
