Századok – 1976

Tanulmányok - Nagy Zsuzsa L.: Az Egyesült Államok és a Duna-medence 1919–1938 51/I

58 L. NAGY ZSUZSA következménnyel is járt, hogy Franciaországnak, mint minden revíziós törekvés által elsőrendűen érintett európai hatalomnak a befolyása a Duna-medencében megerősödött. A kutatók egy része úgy látja, hogy a kisantant szövetség és Franciaország szoros kapcsolatának létrejöttében döntő szerepe volt annak a ténynek, hogy az Egyesült Államok nem volt hajlandó garanciákat adni Németországgal szemben.2

2 A State Department legjobb esetben is csupán regisztrálta a politikai eseményeket, nem váltottak ki részéről komolyabb reagálást az egyes országok, így a kisantant államok és Magyarország egymás ellen irányuló különböző diplomáciai mesterkedései.2

3

Talán a legjellegzetesebb az amerikai magatartás abban a kérdéskomplexumban, amely IV. Károly két magyarországi visszatérési kísérletében sűrűsödött. Egy esetleges Habsburg-restauráció lehetősége, veszélye és perspektívája a nyugat-európai nagyhatalmakat, de legfőképpen Magyarország közvetlen szomszédait a legnagyobb mértékben foglalkoztatta, hiszen az a Duna-medence, s egyben egész Közép-Európa erőviszonyait megváltoztathatta volna. Az Egyesült Államok, főleg a francia politika kezét látva IV. Károly kísérleteiben, e mesterkedés ellen nyilatkozott ugyan, de ezen túlmenően érdektelenséget mutatott.24 Ez a politikai érdektelenség, valamint a gazdasági stabilizáció kérdései arra indítják az egyes kormányokat, hogy már 1922 —1923-ban delegációkat küldjenek az Egyesült Államokba. A lengyel, a csehszlovák, a jugoszláv miszsziók — a számottevő nemzeti kolóniákra támaszkodva — igyekeznek népszerűsíteni kormányaik pohtikáját az amerikai közvélemény előtt. Magyar részről hasonló akcióra nem került sor, amit a washingtoni magyar követség hibáztatott is és sürgette megfelelő magyar propaganda megindítását.2

5 Az Egyesült Államok és a Duna-medence érdemi kapcsolatai a 20-as években elsősorban gazdaságiak voltak. Ez országok számára létfontosságú volt az a segély, kölcsön, valamint hitelre nyújtott élelmiszer- és áruszállítmány, amely az Egyesült Államokból érkezett az 1918-as fegyverszünet aláírását követően. A kapott támogatás nagyságának megfelelően Lengyelország állt az első helyen, majd Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria következett; a legutolsó helyre Magyarország került. Ez, a közvetlenül a fegyverszünetet követő támogatás összegszerűen a legnagyobb volt Lengyelország esetében (megközelítette a 160 millió dollárt), a legkisebb Magyarország esetében (nem érte el a 2 milliót). Magyarországnál kisebb támogatásban az időben csak Nicaragua és Libéria részesült.2

6 22

Zsigmond : i. m. 66. A kisantantra: Ádám Magda: Magyarország és a kisantant a harmincas években. Bp. 1968. 23

Ld. pl.: OL К. 63. KÜM Pol. 79. os. 10. tét. 1923. Észak-Amerika 10 — 2006. 1923. ápr. 19-i jelentés. 24

A PRFBUS megfelelő köteteiben a probléma nem is kapott helyet. Utal az amerikai magatartásra: Karsai Elek: Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek Bp. 1969. 150-151. 25

OL К. 63. KÜM Pol. 79. es. 1923. 10. tét. Észak-Amerika. 10 — 387. Pelényi Washingtonból 1922. szept. 25-én. Széchenyi követ 1923. jan. 27-én ezt táviratozta Budapestre: „Erős kisentente és emigráns propaganda ellensúlyozására gróf Apponyi Albert mielőbbi jövetele felolvasásokra igen fontos. Kockázatot 2,000 dollárig vállalom." Uo. 10-555. Ld. még: 10-923. OLK. 63. KÜ.M.pol. res. 18. es. 1926. 10/a. tét. iratai szerint a magyar követség anyagilag is támogatta Hlinka és Jehlicka amerikai útját, mivel az a „nagy-cseh" propaganda ellensúlyozására irányult. 26 Bailey: i. m. 700 — 701. The Fate of East Central Europe 44.