Századok – 1976

Tanulmányok - Nagy Zsuzsa L.: Az Egyesült Államok és a Duna-medence 1919–1938 51/I

AZ USA ÉS A DUNA-MEDENCE 1Й19-1939 57 Az Egyesült Államok politikai érdektelensége, ugyanakkor rendkívüli gazdasági befolyása Európára az 1920-as években ellentmondásossá tették az amerikai nemzetközi kapcsolatokat és egyben az Egyesült Államok és a Duna­medence országainak viszonyát is. Az Egyesült Államok és a Duna-medence az 1920-as években Az Egyesült Államok és a Duna-medence viszonyának alakulásában döntő tényező volt, hogy az amerikai izolacionizmus következtében 1919-től * kifejezett érdektelenség mutatkozott a térség politikai problémái iránt. A Duna­menti országok képviselői már a békekonferencia idején is azt tapasztalták, hogy érdekeik különleges támogatásában az Egyesült Államokra nem számít­hatnak, holott korábban a cseh és szlovák, a délszláv, a lengyel, de még a román emigrációk és politikai missziók is élvezték Washington rokonszenvét, az amerikai közvélemény baráti érdeklődését. Wilson elnök 14 pontjának felül­vizsgálása, a nemzeti követelések és emigráns kormányok elismerése az egész Duna-medence jövőjére kihatott.21 Magán a békekonferencián, de 1919-től általában véve, a Duna-medence országainak túlnyomó része szükségszerűen az európai ügyekben aktív szere­pet játszó francia, kisebb részben az angol politika felé orientálódott. A Duna-medence meghatározó problémája az 1920-as években nem csupán a gazdasági rekonstrukció volt, amelyben az Egyesült Államoknak is megvolt a maga gazdasági-pénzügyi szerepe. Politikai vonatkozásban a béke­rendszer s az abban lefektetett országhatárok biztosítása illetve azok revízió-I jának óhaja sorolta két, egymással szembenálló csoportba az érintett országo­kat. A békerendszer jellegéből fakadó ellentmondások, a rivalizálás s az egy­mással ütköző nacionalizmusok állandó feszültséget teremtettek a Duna­medencében. Az 1920-as évek végéig azonban egy aktív revíziós politikához mind a belső, mind a külső feltételek hiányoztak Magyarországon. A német politika szintén nem volt még abban a helyzetben, hogy a területi revízió ér­dekében cselekvően léphessen fel. Azok az országok azonban, amelyeknek 1 nemzeti függetlensége és fennmaradása a status quo érintetlen fenntartásá­hoz kötődött, már a 20-as évek elején biztonsági, szövetségi rendszerek kié­pítésére törekedtek.^ Az Egyesült Államok azzal, hogy a politikai problémákat tekintve „ki­vonult" Európából, még nem szűnt meg hatni azokra. Érdektelensége a biz­tonsági szerződések, az esetleges revíziós politika iránt egyúttal azt is jelen­tette, hogy az európai politikai viszonyok formálódásának bizonyos mértékig szabad utat engedett illetve jellegzetes irányt adott. Ez szükségszerűen azzal a close to $ 6,000,000,000. This represents the funding of over 42 per cent of the 'debt sjnce the creation of the special Foreign Debt Commission." Uo. XXIII. Az Egyesült Államok szerepét a Dawes-tervhez vezető politika alakulásában részletesen tárgyalja Zsigmond: i. m. 21 Ld.: The Fate of East Central Europe 32—42. A ritkábban tárgyalt román pro­pagandára: Vasile Stoica: In America pentru causa romaneasca. Bucureçti 1926. Az an­tantbarát Károlyi Mihály delegációja túlságosan korán, 1914-ben igyekezett népszerűsíte­ni a magyar progresszió törekvéseit, a háború évei alatt viszont nem volt képviselője ennek az irányzatnak az Egyesült Államokban.Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. Bp. 1965. VII. fejezet.

Next

/
Thumbnails
Contents