Századok – 1976

Tanulmányok - Nagy Zsuzsa L.: Az Egyesült Államok és a Duna-medence 1919–1938 51/I

52 L. NAGY ZSUZSA Az irodalom szétszórt adatainak összegyűjtésén túl arra törekedtem, hogy néhány adalékkal, korábban talán kevésbé hangsúlyozott összefüggés vázolásával egészítsem ki az eddigi képet.2 Az amerikai ,,visszavonulás" 1919-ben Az Egyesült Államok külpolitikáját a 19. század második felében is, amikor pedig már bizonyos változás jelei mutatkoztak, alapjában véve az izolacionizmus határozta meg. Az Európához való közeledés azonban megindult s ennek útja Dél-Amerikán, a Távol-Keleten, Afrikán át vezetett: olyan térségeken át, amelyekben az Egyesült Államok és az európai nagyhatalmak érdekei ütköztek. Földrajzi és gazdasági helyzete egyaránt lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolataiban mindenekelőtt a ,,free hand" elvét kövesse. A múlt század végén is így összegezték törekvéseiket: ,,Béke, kereskedelem és tisztes barátság minden nemzettel, terhes szövetség — egyikkel sem."3 A fordulatot ebben a külpolitikában az első világháború hozta, bár az sem azonnal és egyértelműen, mégkevésbé véglegesen. Az 1914-es semlegességi nyilatkozatot követően az Egyesült Államok csak 1917-ben lépett hadba az antant oldalán. Ezzel az Egyesült Államok addig nem tapasztalt szerephez és befolyáshoz jutott Európa ügyeinek eldöntésében. Az amerikai befolyás nemcsak gazdasági, hanem ezzel szoros összefüggésben, politikai is volt. Az amerikai hadbalépés, az Egyesült Államok aktív részvétele a béketárgyalásokon W. Wilson elnök és a Demokrata Párt átmeneti sikerének volt by William E. Dodd Jr. and Martha Dodd. New York 1941. William, G. Bullitt: Report to the American People. Boston 1940. The Memoirs of Cordell Hull. 2 vols. New York 1948. Mario J. Pussey : Charles Evans Hughes. 2 vols. New York 1951. Henry L. Stimson— Mc. George Bundy: On Active Service in Peace and War. New York 1948. Sumner Welles: The Time for Decision. New York 1944. Nicholas Roosevelt: A Front Row Seat. Norman, Oklahoma 1963. John Flournoy Montgomery: Hungary the Unwilling Satellite. New York 1947. A Duna-medence országainak irodalmából két olyan munkát kell először említeni, amelyek az amerikai politikát illetve a Duna-medence problematikáját szélesebb összefüggésben vizsgálják: Zsigmond László: A német imperializmus és militarizmus újjáéledésének gazdasági és nemzetközi tényezői (1918 —1923) Bp. 1961 ós Berend T. Iván— Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19 — 20. században. Bp. 1969. Az irodalom nagyobb része csupán szórványos adatokat, utalásokat tartalmaz tárgyunkra: Wieslaw Balcerak : Polityka zagraniczna Polski w dobié Locarna. Wroclaw— Warszawa—Kraków 1967. Ferdo öulinovic : Jugoslavia izmedu dva rata I — II. Zagreb 1961. Alena Gajanova: ÖSR a stredoevropská politika velmocí(1918 —1938). Praha 1967. Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919 —1945. Bp. 1969. Kerekes Lajos : Anschluss 1938. Ausztria és a nemzetközi diplomácia 1933 — 1938. Bp. 1963. Robert Kvaöek: Nad Evropou zatazeno. Praha 1966. I. M. Oprea: Nicolae Titulescu's Diplomatic Activity. Bukarest 1968. О ceskoslovenski zahranicni politice. Praha 1958. J. Vrcinac: Spolna politika Jugoslavije v periodu 1919 —1941 godine. Iz istorije Jugoslavije 1918 — 1946. Beograd 1958. Geschichte der Republik Österreich. Herausgegeben von Heinrich Benedikt. Wien 1954. 2 Kisebb-nagyobb mértékben új adalékokkal is elsősorban magyar vonatkozásban tud szolgálni a tanulmány s ez bizonyos fokig egyenetlenséget eredményez a tárgyalásban. 3 Clevelend elnök beiktatási beszéde 1885-ben. Idézi Dulles i. m. 20. Az én kiemelésem — L. N. Zs.