Századok – 1976
A XIV. Nemzetközi történész kongresszusról - Elekes Lajos: A „Történelem és társadalom” c. téma vitájáról 500/III
508 A XIV. NEKZETKÖZI TÖKTÉNÉSZ KONGKESSZUS 508 sok és társadalmi utópiák a reneszánsz korában címen. A jól fogadott magyar előadást (A biblia antitrinitárius kritikájának humanista és heretikus tendenciái) a távollevő szerzők — Dán Róbert és Pirnát Antal — helyett Klaniczay Tibor olvasta fel. Az egyébként kiváló tudós Trinkaus munkája általános csalódást keltett. Ugyanis jelzett témája helyett egy kutatási tájékoztatót írt, de ebben is csak az angol nyelvű művekre, s tulajdonképpen az amerikai kutatásokra korlátozva figyelmét. A referátum feletti vitában a felszólalók bírálták a szerző érdemleges elvi megállapításainak hiányát; így pl. több nyugati tudós kritizálta a tömegek szerepének a referátumból kiérezhető lebecsülését, ill. tagadását. V. A további bizottságok és társult szervezetek rendezvényei közül az alábbiakon vettünk részt: A második Világháború Történeti Bizottsága egésznapos tudományos ülést tartott. Az ülés témája: Politika és stratégia a második világháború idején. Az ülésen minden, a háborúban résztvevő nagyhatalom politikája megvilágításra került. A Szovjetunió, Anglia ós Japán egy-egy előadást tartott a téma összefüggéseiről, két előadást biztosítottak viszont a németeknek: egyet az NDK-nak és egyet az NSzK-nak. Hasonlóan két előadást kaptak a vendéglátók jogán az amerikaiak. A nyugati előadások tárgyilagosságra törekedtek, a kibontakozó polémia alapjában szakmai jellegű ós mértéktartó volt; a nézeteltérések tudományos keretek között maradtak. A Szláv Kutatások Nemzetközi Bizottságának két fő témaköre volt: az amerikai függetlenségi háborúval való kapcsolatok és annak hatása a szláv országokban, valamint az első világháború előtti idők szláv nemzetiségi mozgalmai. Az első témakörből ki kell emelni a lengyel előadást; s meg kell jegyeznünk, hogy a szlávok közül e népnek volt a legintenzívebb kapcsolata az amerikai függetlenségi háborúval. A második témakör keretében hangzott el a távollevő Niederhauser Emil előadása, melyet Perényi József terjesztett elő. A referátumhoz két román történész szólt hozzá, azt hangsúlyozva, hogy ha Erdélyben az 1910-es évekig az elnyomás miatt elszakadási törekvések nem is mutatkoztak, titkos összejöveteleken az elszakadást sokszor felvetették. Arra a kérdésre, hogy erre milyen forrásanyag található és hol, azt válaszolták, hogy titkos összejövetelekről volt szó, adat nem nagyon maradt. A számos előadásból hadd utaljunk még J. Soltának. a szorbokról szóló, E. Lembergnek A konzervatívok szerepe a nyugati szlávok nemzeti mozgalmaiban az első világháború előtt, és az amerikai J. L. Rudnitsky Az ukrán nemzeti mozgalom az első világháború előestéjén c. referátumaira. A két utóbbi előadás meg sem kísérelte a mozgalmakat a gazdasági és társadalmi fejlődéssel összekapcsolni, annak ellenére, hogy a program szerint ezen lett volna a hangsúly. A Délkelet-Európái Kutatások Nemzetközi Társasága tudományos ülésén E. Gondurachi főtitkár a balkáni acculturáció (a görög civilizáció behatolása a nem görög területeken) kérdését foglalta össze, s régészeti leletek segítségével eddig kevéssé ismert kérdéseket is megvilágított. Inalcik ankarai, jelenleg chicagói professzor a török 16. századdal foglalkozott. A birtokviszonyokról, az államszervezetről és a kulturális fejlődésről szóló megállapításai eddigi kutatási eredményeinek összefoglalását adták. Minthogy Inalcik nem volt jelen, az előadást Perényi József terjesztette elő, rövidített formában. Az Állami Képviseletek Történetének Nemzetközi Bizottságában a legnagyobb igényű előadást az elnök Marongiu professzor tartotta, aki megkísérelte
