Századok – 1976
Közlemények - Mészáros László: A hódoltsági latinok; görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórványadatok) 474/III
484 MÉSZÁROS LÁSZLÓ Takáts Sándor helyesen megállapította, „Budán és egyebütt a 16. században egész cigány városrészek támadnak".4 2 Az indiai eredetű,4 3 de magukat az egyiptomi fáraók ivadékainak tartó44 nomád cigányok kezdettől fogva igen jó kapcsolatokat építettek ki az oszmán hódítókkal. A történelmi Magyarország déli területeiről származó török források már 1540-—42-től említést tesznek cigányokról, akik mint zenészek, kovácsok, tűzmesterek (topcsik), golyóöntők, szegkovácsok, kardkovácsok, puskaporkészítők, fegyver csiszárok, hóhérok, seborvosok, katonák, kalauzok stb. a mohamedán hadsereg és közigazgatás szolgálatába állottak, vagy az egyre inkább „balkáni jellegűvé" váló hódoltsági hászvárosok mohamedán katonai-polgári rétegének dolgoztak. A harami várban például 15 cigányzenész és 6 cigánykovács élt 1540-ben, s mivel kincstári szolgálatot teljesítettek, mindenféle adó alól teljes felmentést élveztek.45 A hódoltsági tehrir defterekben és dzsizje-defterekben (fejadó-jegyzékekben) szereplő Csikán, Sikán, Szikán, Cigán, Csigán, Cingane, Csingane nevű adózók ugyancsak a cigányok elterjedt voltáról tanúskodnak.4 6 A napjainkig közzétett török források 5 erős gazdasági potenciálú, igen népes szultáni hászvárosban említenek adózó cigányokat nagyobb számban: Tolnán, Pécsett, Ráckevén, Esztergomban és Budán.4 7 Közülük igen sokan az Abdullah jelképes utónevet viselték, mely arra utalt, hogy az illető apja még „hitetlen" volt, de ő már áttért a próféta vallására.48 Az 1553-as tolnai mukátaa-elszámolások a népes Gucsora-famíliáról és egyéb cigányokról tartalmaznak több adatot. Gucsora cigányt, Dorka Gucsorát, Gucsora Rónát, Gucsora Margitot, Gucsora Ágotát, Perváne Abdullahot, Durák Abdullahot és egy harmadik Abdullahot különböző vétségekért, „rosszakaratú rágalmazásért", „lopásért", „tilalom áthágásáért" stb. 50—150 akcse pénzbüntetéssel sújtották a török hatóságok. A Gucsorák nőtagjai mezőgazdasági terményekkel kiskereskedelmet folytattak. 1558 tavaszán Gucsora Katalin 3 arany értékű gyümölcs után 7,5 akcse, 2 aranyat érő búza után 5 akcse, Gucsora Ilona 2 arany értékű gyümölcs után szintén ennyi vámot fizetett Szolnokon. Az 1553-as tolnai hagyatéki leltárak arról tanúskodnak, hogy a Gucsorák nagy szegénységben tengették életüket. Gucsora .Ágota augusztus 17-i hagyatéki leltára csak egy 7 akcse értékű viselt ruhát s egy 56 akcsét érő turkoman szoknyát említ meg. Az ugyanaznap elhalt Gucsora Orsolya hagyatéka egy rossz régi ház 60 akcse értékben, egy 14 akcsét érő viselt ruha és egy olló, 4 akcse értékben.49 Az 1554-es baranyai dzsizje-defter szerint a pécsi cigányok közül a mohamedán hitre áttért renegátok külön dzsemaatot (testületet, közösséget) 42 Takáts, 1915. 421. 43 A cigányok indiai eredetére a magyar Vályi István teológus figyelt fel a lejdeni egyetemen az 1760-as években. (Anzeigen aus sämmtlich-kaiserlich-königlichen Erbländern. Wien 1776. 6. évf. 87.). A magyarországi cigányok történetére vonatkozó adatokat legutóbb Sárosi Bálint összegezte. (Sárosi. Cigányzene. . .Bp. 1971. 9 —19, 50—1). 44 Sárosi, 1971. 9 — 10. 45 Velics, 1890. 3 — 5. 46 Gyula Kaldy-Nagy, 1971. 88; Fekete-. A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. Jászberény 1968. 73 — 4; Káldy-Nagy : Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp. 1960. 22, 39, 43, 45, 48; Velics, 1886. 102 stb. " Velics, 1890. 137-40; Káldy-Nagy, 1960. 10; Gyula Káldy-Nagy, 1971. 89-95-10; Fekete; Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Bp. 1943. 33. 48 Fekete : Buda, Pest és Óbuda nem-mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban. TBM. VI. k. Bp. 1938. 118; uő, 1943. 33; Káldy-Nagy, 1970. 109. 49 Velics, 1890. 137-40, 214-4.
