Századok – 1976
Közlemények - Mészáros László: A hódoltsági latinok; görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórványadatok) 474/III
A HÓDOLTSÁGI LATINOK, GÖKÖGÖK, CIGÁNYOK 485 alkottak. Összesen 12 mohamedán cigány adófizető férfi háztartásfő élt Pécsett; mindnyájan jellegzetes mohamedán nevet viseltek: Ah, Juszuf, Hasszán, Dzsafar, Perváne stb. Közülük 8 Abdullah utónevet viselt, ezek bizonyára a török megszállás után tértek át a próféta vallására. A mohamedán pécsi cigányok „szabott átalányösszegben együttesen 250 akcsét fizettek".50 Az 1562-es ráckevei tahrir defter 22 cigány nevét tartalmazza.5 1 Ebből 9 keresztény, 13 mohamedán hangzású volt. Egyes keresztény cigányok, pl. Jovan Cigán görögkeleti hangzású keresztnevet viseltek, mások katolikusat (Csikán András, Cigán Matiáe, Cigán János stb.). Egyikük a népnéven kívül előző lakhelyéről volt közelebbről megnevezve: Döbrői Cigán. Alagozs Lajos hithű cigány fia áttért a hódítók hitére: Alagöz bin Abdullah (Alagozs fia, Allah szolgája). A renegát cigányok a pécsiekhez hasonlóan jellegzetes mohamedán neveket viseltek: Ferhád, Haszán, Murád, Kászim, Musztafa stb. Valamennyi Abdullah utónevet viselt, tehát újonnan tértek át a mohamedán vallásra. Közülük Kászim bin Abdullah az 1558-as mevajib defter (zsoldlajstrom) szerint a budai vár dobosa volt napi 7 akcse zsold fejében. 1559 júliusának legelején a végváriak fogságába esett, в ráckevei ingatlanát a török kincstár Kuvin-szigeti adóbeszedője, Mímár Györgye emin július 4-én elárvereztette 8000 akcséért. Egy esztendei fogság után Kászim kiszabadult, s vagyonát a budai kincstárból visszakapta. Nem lépett be ismét a katonaság kötelékébe, hanem hazatért Ráckevére; erre a lépésre minden bizonnyal a hadifogság keservei késztették.52 A cigányok Pécshez hasonlóan Esztergomban is külön testületet alkottak,5 3 melynek élén a kethüda, a cigányvajda állott. Az 1570-es esztergomi tahrir defterben Ibrahimot tüntetik fel kethüda gyanánt, míg egy másik Ibrahim „a volt kethüda" megjelöléssel szerepel. 6 talán az új kethüda apja volt. A 22 cigány közül csak háromnak volt görögkeleti hangzású neve: Dobrovi cigánynak, Radoszav Jovannak és Nikola cigánynak. A többiek mind mohamedán személynevet viseltek. Három újonnan kikeresztelkedett is volt közöttük (Ali, Hüszein és Bajramlu Abdullah). Fejadó fizetésére 16 cigányt köteleztek; az 5 fiú és a cigánykethüda nem adózott. A defterek szerint a legtöbb adófizető cigány Budán élt, ahol külön „cigányvárost" népesítettek be. A budai cigánymahalle lakóiról 1546-tól a 16. század végéig több oszmán-török forrás megemlékezik. Az 1546-os budai tahrir defter szerint a „koptok", vagyis a cigányok („egyiptomiak") mahalléje a Duna közelében helyezkedett el („Mahalle-i kibtiyan der nezd-i Tuna").54 A cigányváros lakói 6 dzsemaatot alkottak: Tódor, Lepontye, Ponity és Togan (Tabán) Ardaric kenézek állottak a négy görögkeleti keresztény testület élén, míg a 2 muzulmán dzsemaat vezetője nincs megjelölve. Összesen 56 cigányt regisztráltak a cigánymahallében. Ezek 45 háztartást alkottak, melyből hármat özvegyasszonyok vezettek (7%). A cigányháztartások 71%-a keresztény (kizárólag görögkeleti) hangzású személynevet viselt, tehát 5 évvel Buda eleste után a cigányok több mint 2/3-ad része még apái hitén élt. Viszont 13 nős cigány (29%) már áttért a mohamedán vallásra, s ezek kivétel nélkül megkapták a jellegzetes Abdullah utónevet. A 32 görögkeleti cigány háztartásfő közül a mohamedán 60 Káldy-Nagy, I960. 10. 51 Gyula Káldy-Nagy, 1971. 89 — 95. 52 Velics, 189Ó. 225; Fekete—Káldy-Nagy, 1962. 396, 527; Gyula Káldy-Nagy, 1971. 94. 53 Fekete, 1943, 33. 54 Káldy-Nagy, 1970. 109; Gyula Káldy-Nagy, 1971. 10.
