Századok – 1976
Közlemények - Mészáros László: A hódoltsági latinok; görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórványadatok) 474/III
A HÓDOLTSÁGI LATINOK, GÖBÖGÖK, CIGÁNYOK 483 a hat görög kürkdzsü prómszállítmányának túlnyomó többségét, 82%-át ! Dimo, Komne és Petre árufelhozatala és forgótőkéje együttesen is nagyon kevés, külön-külön pedig egészen minimális volt. A görögök szűcsök, boltosok kereskedelmi forgalma összességében igen alacsony szinten állt. Például egy Hadzsi Iljász nevű budai mohamedán rendzsber (kereskedő) egyetlen felvásárlóútján több árut (34 denket) szállított a szandzsák székhelyére, mint a 6 görög szűcs együttvéve I38 Ehhez hasonló példát még sokat idézhetnénk a budai vámnaplóból; láthattuk, hogy a latinok kereskedelmi volumene is messze meghaladta a maroknyi görög kisiparos-kiskereskedő áruforgalmát. Megállapíthatjuk tehát, hogy bár az évi 50 akcse fejadó fizetésére is képtelen szegényebb magyar rájákhoz képest vagyonosoknak számítottak a pesti és budai kiskereskedő-szűcsök, de az igazi, hivatásos távolsági kereskedőkkel nem vethető össze tőkéjük, áruforgalmuk. A vámnaplók közléseiből kitűnik, hogy a néhány denk prémet, bundát nem eladás céljára, hanem saját maguknak hozták fel a Balkánról, s kis műhelyükben dolgozták fel készárúvá, melyet a kincstártól bérelt boltocskákban árusítottak. Mint az 1552-es adat mutatja, kis árubódéikat napi 1/2 akcséért bérelték ki a budai török kincstártól. Minden bizonnyal nem volt kifizetődő számukra az üzlet a hatalmas tőkével dolgozó mohamedánok, zsidók, magyarok és délszlávok konkurrenciája miatt, hiszen számuk egyre fogyott: 1571-ben még hatan éltek Budán és Pesten, 1573-ban már csak ketten, s 1580-ban egyedül Száró dolgozott kis pesti műhelyében. A hódoltsági görögök nagyobb területet átfogó, intenzív kereskedelme csak a 17. században indult meg, a török hatalom meggyengülése, a mohamedán kereskedelem lehanyatlása, a magyar és délszláv áruforgalom visszaesése után. A 17. század elejétől a görög kereskedők a legtöbb hódoltsági mezővárosba befészkelték magukat, s szinte teljesen kisajátították az áruforgalom lebonyolítását a Duna—Tisza közén.39 4. A XVI. századi hódoltsági cigányok A nagy hászvárosok adózó cigány népessége A 16. századi Magyarországon már nagyszámú cigány népesség élt. A század végén Petro Busto, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem olasz diplomata-zenésze így ír róluk: ,,A várak és falvak mellett sok cigény tanyázik, akik télen vályogkunyhókban, nyáron pedig a szabad ég alatt laknak. Mindenféle erőszakos mesterséget űznek, a hóhérok is többnyire közülük kerülnek ki."40 Idő multával számuk tovább gyarapodott, mint ahogy erről a hódoltságot a Duna mentén bejáró Edward Brown angol utazó is meggyőződött : „Arra is figyelmeztettek bennünket, hogy a cigányok (cipsies) nagy tolvajok. Ez a nép igen el van terjedve Magyarországon. . ."41 A török hódoltság éveiben a cigányok már nagyobb számban telepedtek le a városokban, a várak környékén. Mint 38 Uo. 82. 39 Füves, 1959. 119; uő. : Görögök a Duna—Tisza közén. = Antik Tanulmányok-13. k. 1. sz. 1966. 92; uő. : 1972. 227 — 31. 40 Ludwig Főkövi: Die Zigeuner. = Musik in Ungarn. Monatshefte für Musik, Geschichte. Leipzig 1898. 146. 41 Brown Eduard utazása 1669 — 70. Közli: Szamota István, Régi utazások Magyarországon és a Balkáni-félszigeten 1054 — 1717. Bp. 1902. 375.
