Századok – 1976
Közlemények - Mészáros László: A hódoltsági latinok; görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórványadatok) 474/III
480 MÉSZÁROS LÁSZLÓ 87. Szűcs Kozma, 129. Ribos Pál, 131. Radik Martinos, 171. Kostadin Herancovik, 172. Jovan, a fivére, 173. György, a fivére. 174. Yovan Demyan, 199. Miklós Martinusz, 214. Rádai Nikola, 223. Kostadin Pilegovik, 306. Demyan Izlamar, 328. Kozma Acél, 357. Pável Miletovik, 366. Ribos Lukács, 422. György Balbatan, 430. Zivko Vabrivo, 463. Bata Drakovik, 464. Lukács, a fia, 472. Kozohar Istayu, 476. Istayu Popovik, 478. ...(?) Movroconek, 494. Nikola Kostonik, 496. Nikola Vladin, 499. Pető Mantosvik, 513. Yancik Lavtar, 514. György Lavtar, 579. Nikola Lavtar, 649. Ribor János, 680. Neva Kostadin.23 Közülük a Kozma, a Konstantin(ovics) és a Popovics a 18—20. században is ráckevei lakos.2 4 Az 1562-es ráckevei tahrir defterben az alábbi görög hangzású személynevek olvashatók: 78. Kozma Miklós, 79. János, a fia, 99. Nikiasz Miklós ( !), 141. Ribos Jakab, 183. Nikos István, 210. Demján Anbrus, 217. Nikos János, 254. Demján János, 262. Ribor Mihál, 319. Kosztadin László, 338. Ötvös Dámján, 339. Jovan, a fia, 390. Ribos András, 391. István, a fia, 417. Szabó Koszta, 440. Kalugyer Petre, 441. Izstepán, a fia, 471. Kosztadin János ser-i mahalle (utca-főnök), 486. Dorgán György, 567. Kozma Petre, 586. Ribos István, 603. Nikos János, 623. Nikos Imre, 743. Szűcs Demján, 683. Duka Gyenös, 755. Ribos Lukács, 822. Nikos Balázs, 923. Ribor Gergel, 924. Mihál. a fia, 938. Ribos Petör, 939, Gergel, a fia, 956. Mikiasz Mihál, 959. Mikla, 966. Mihla Kosztan, 991. Nehéz Kozma, 1009. Nikos Petar, 1019. Leva Zonik. A nevekből is kitűnik, hogy a ráckevei görögök erősen asszimilálódtak a magyar tengerben. Ráckeve 1562-ben is a legnépesebb helysége volt a budai szandzsáknak, több adózóját regisztrálták, mint a 14 budai szandzsákbeli hászváros felének együttvéve. Viszont a falvakból betelepülő parasztok révén a lakosság nagy többsége magyar, vagy elmagyarosodott „rác", német és olasz volt: alig 100 tipikus görögkeleti személynév található az 1562-es defterben az 1051 nyilvántartott között.25 Az 1570-es évekből is név szerint ismerünk egy ráckevei görögöt. A görög és latin auctorok munkáin nevelkedett tudós humanista prédikátor-költő, Skarica Máté írja a Szegedi püspök életéről szóló művében, hogy 1572. május 1-én György pesti kirurgus gyógyította a betegeskedő ráckevei görög adóbeszedőt Latomus publikánust, aki azonban belehalt betegségébe („Publicanum Gracum Latomum").2 6 Lehet, hogy ő azonos azzal a Latimad rum (görög) nevű (a név nem pontos olvasató !) budai polgárral, akit egy évtizeddel előbb még a szandzsák székhelyén vettek jegyzékbe.2 7 Hírt ad a „hosszadalmasan nagy" görögkeleti kalmárvárosról Gerlach István, Ungnad császári követ titkára is, aki 1573 nyarán járt Ráckevén. Azt írja í'óla, hogy lakói magyarok és „rácok", s ez utóbbiak „görög hitvallásúak". Nándorfehérvárnál még azt is bejegyezte naplójába, hogy „a ráczoknak Ráczkevétől fogva idáig mindenütt vannak papjaik, szerzeteseik, apáczáik".28 Reinhold Lubenau követ, aki 1587-ben szállt meg Ráckevén, meglátogatta a híres görögkeleti vallási centrumot, a Boldogasszony-templomot is. Az egy-23 Gyula Kaldy-Nagy, 1971. 85-9. 24 Füves 1959. 119. 25 Gyula'Kaldy-Nagy, 1971. 89 — 95. 26 Matthaeo Scaricaeo Pannonio, 1585. 21. 27 Gyula Kaldy-Nagy, 1971. 14. 28 Stephan Gerlachs des Aeltern Tagebuch. . .Frankfurt am Main. 1674. Közli: Szalay László, Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században. Pest. 1859. 220-5.
