Századok – 1976

Közlemények - Mészáros László: A hódoltsági latinok; görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórványadatok) 474/III

A HÓDOLTSÁGI LATINOK, GÖRÖGÖK, CIGÁNYOK 479 és Din ko Sartor (Szabó) 1525-ös feliratú, díszes reneszánsz sírlapja.19

Buda eleste után a törökkel kollaboráló görögkeletiek még nagyobb lehetőségekhez jutottak; az 1541—1600 közötti időszak a „rácok" Kevéjének fénykora. 1541-től 1548-ig az egész Csepel-sziget ellenőrzésük alá került, ők szedték be a Kuvinszigeti mukátaa a (pénzügyi egység) összes adóit. Az adóbeszedésre vállalkozó dúsgazdag „rác" kereskedőtőkések között több görög lehetett, amint ez a személynevekből is világosan kitűnik: Bogdán Gyurko főbíró, Iván Bozsics tímárbirtokos szpáhi, Iva Bozsics, Jovan Bozsics, Dimitri Ranit, Vuk Radsev, Marko Rankovik, Lukács Borgo, Jano Vilarik, Koszta Vilarik, Jovan Rajnovik, Marko Jovit, Jovan Yikovit, Vuk Jovit, Nikola Fodrik, Gyurko Jehovik, Dimitri Bradovik, Jana Markovik, Dimitri Jalit, Jovan Jasik, Vendel Jakanik.20

Közülük a Markovics görög család a 18. században is ráckevei lakos volt, s ilyen vezetéknevű família ma is él a járási székhelyen.21

1546-ban Dimitri és Alberd bírók vezetésével vállalkoztak a ráckevei szerb és görög kereskedő-patríciusok a Csepel-sziget adójának beszedésére: Bagoszláv Nikola, A(ntal) Radosevik, Marko Rankovit, Gyura Cservenik, Koszta Balazovik, Jovan Rezanovik, B(alázs) Kordik, Tomás Kalmár, Jovan Bozsics, Jako Anosik.22 Az 1546-os ráckevei tahrir defter (összeírási jegyzék) egy görög papról és három görög szerzetesről tesz említést. Ezek a következők: Pop Yovan (János pópa), Nikola kalugyer, Bedő kalugyer, Anka kalugyer. Ráckeve 1546-os összeírása 686 személynevet tartalmaz, melynek egyharmada görögkeleti hangzású. Ezek közül görögök, illetve görögök leszármazottai lehettek a következők: 19

Ludaics Miksa: A történeti emlékmű ráczkevei görög vallású szerb templom. = Sürgöny 1861. 49 — 61. sz., Kereskényi Gyula: Érd és Batta községek történeti vázlata. Szfvár. 1874. 36, Losonci, Miklós : A ráckevei szerb templom. = Kovács József — Losonci Miklós: Ráckevei műemlékek. Ráckeve 1968. 6 — 42. 20

Velics, 1890. 10. Ráckeve a 15—16. században a főváros és Vác után Pest megye legfejlettebb kalmárvárosa volt, melyet helyzeti energiájának s a több mint félszáz igen értékes privilégiumlevéllel rendelkező élelmes szerb —görög kalmárainak köszönhetett. Az oppidum 1541-ig a dunai naszádos flotta Csepel-szigeti bázisa volt, mint a középső Dunavidék görögkeleti centruma. A török források a budai szandzsák területén egyedül Kuvinban (Ráckevén) említenek görögkeletieket az 1540—60-as években, mintegy két és félszáz—háromszáz főt. 1561 — 62-ben 200 jó puskás és gyalogos martalócot kellett Ráckeve magisztrátusának kiállítania a budai pasa parancsára. A népesség egyre gyarapodott, az 1546-os és 1562-es tahrir defterek szerint Kuvin volt a budai szandzsák legnagyobb lélekszámú szultáni hászvárosa, 6 ós félszáz, illetve 7 és félszáz tizedfizető adózó háztartásfővel. Az 1570-es — 80-as évekre jelentős mértékben előretört a „rác" kalmárváros magyar lakossága, mely a parasztság tömeges betelepüléséből adódott. Az 1660-as években itt székelt „a magyarországi reformáció nemzetközileg elismert vezéregyénisége", Szegedi Kis István szuperintendens, s ebben az időben Ráckeve lett a hódoltsági reformáció központja. A nagymúltú kalmárváros a 16. század végén pusztult el a „hosszú török háború" éveiben, s csak 1605-ben tudták újratelepíteni; ettől kezdve tipikus alföldi parasztvároskónt fejlődött tovább, a török uralom végén már 13 pusztát bérelt a Duna - Tisza közi területen. (Ld. 18 — 19. jegyz., továbbá: Velics, 1886. 24, 57, 144-6, 165, u6, 1890. 1011, 56 — 8, 187, 259, 261, 290 —6, 390 — 1 ; Gyula Kaldy-Nagy : Kanuni devri Budin tahrir defteri. Ankara Üniversitesi 1971. 85 — 95; II. Lajos király számadási könyve. 1525. I. 12 VII. 16. Közli: Fraknói Vilmos. = Magyar Történelmi Tár, 22. k. 1877. 105, 111, 115, 125, 182-3, 188, 194, 221; Szentkláray Jenő : A dunai hajóhadak története, Bp. 1885. 110, 373 - 4; Scaritus, 1581. 1 — 85. stráfa, pag. 1—6; Stephani Szegedini vita. Auctore Matthaeo Scaricaeo Pannonio. = Theologiae sincerae loci commîmes. . . per Stephanum Szegedinum Pannonium. Basel 1586. 8 -30. — OSzK. RMK. III. 740. — ; Mészáros L. : A középkori Ráckeve története. Kézirat.) 21

Füves, 1959. 119, 121. 22

Velics, 1890. 57. 5*