Századok – 1976
Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I
A habsbtjkg-eestatjrAciös kísérletek 47 nem is elégítette ki teljesen a vérmes magyar reményeket — Klebelsberg belügyminiszter 80—90%-os magyar győzelemre számított —, mégis azt bizonyította, hogy Sopronban vitathatatlan volt a magyar fölény. A Sopront környező nyolc falu eredményei már egészen más képet mutattak. Ott a szavazatok 54,6%-a (3607) esett Ausztriára és csak 45,4% (3007) Magyarországra. A velencei jegyzőkönyv kimondta, hogy a két eredményt összesíteni kell és az egész területet az az ország kapja, amelyikre a szavazatok többsége esett. A két eredmény összesítése után Magyarország rendelkezett a szavazatok 65,l%ával, így az egész terület Magyarországot illette. A soproni népszavazás eredményeinek osztrák megítéléséhez a népszavazási bizottság osztrák elnökének, dr. Viktor Miltschinsky-nek 1922-ben kiadott könyve adta meg az alaphangot, melynek megállapításait a későbbi munkák újabb adatok és szempontok hozzáadása nélkül átvettek.11 8 Miltschinsky egyetlen tényezőre, ti. a népszavazás előkészítése idején alkalmazott magyar terrorra és a névjegyzékkel folytatott machinációkra vezeti vissza a magyar győzelmet. Visszaélések valóban történtek és az is tény, hogy a Burgenlandban garázdálkodó fehérterrorista különítmények felháborító gaztetteket követtek el Burgenland baloldali-demokratikus lakosságával szemben, nem téve különbséget németek és magyarok között, továbbá az is igaz, hogy féktelen nacionalista propagandát fejtettek ki Magyarország mellett. Ezzel szemben az osztrák propaganda kevéssé jutott szóhoz, bár a klagenfurti népszavazás előkészítésében oly jelentős szerepet játszó Steinacker ezekben a napokban Burgenlandban tűnt fel és a Wiener-Neustadt-i központtal megalakult „Ödenburger Heimatdienst" is igyekezett a lakosság hangulatát Ausztria érdekében befolyásolni.119 Kétségtelen, hogy a magyar különítménye' sek erőszakos cselek ményekkel a lakosság egy részét megfélemlítették, de a terror önmagában mégsem adhat kielégítő magyarázatot a népszavazás eredményének tárgyilagos megítéléséhez. Miltschinsky ugyanis megfeledkezik arról, hogy a különítményesek önkényeskedése többet ártott, mint használt a magyar kormány törekvéseinek. Villani Frigyes, a magyar kormány Sopronban tartózkodó megbízottja már a népszavazás előtt figyelmeztette a kormányt, hogy a fegyveres bandák által elkövetett „anomáliák" és az erőszakos asszimilációs törekvések Magyarország pozícióját gyengítik és az Ausztriához való csatlakozás híveit erősítik.12 0 I)e ez ellen az „egytényezős" magyarázat ellen szól az is, hogy míg a nyolc falu közül ötben — ahol néhány fegyveres különítményes könnyen megfélemlíthette az egész lakosságot — Ausztria kapott többséget, addig Sopron városában, ahol a tábornoki bizottság szeme előtt a szabadcsapatok terrorja korántsem érvényesülhetett olyan gátlástalanul, mint vidéken, a többség a Magyarországhoz való csatlakozásra adta le szavazatát. Ez a tény azt mutatja, hogy Burgenland egyetlen urbanizált központjában a magyar befolyás lényegesen erősebb volt, mint az osztrák, mert a város közhangulatát jelentősen befolyásoló értelmiségi rétegek — még a német anyanyelvű lakosság egy részét is — Magyarország mellé tudták állítani. A Magyarországgal fennálló évszázados történeti összetartozás is fontos szerepet játszott a népszavazás kimenetelében. 118 Viktor Miltschinsky : Das Verbrechen von Ödenburg. Wien 1922. 119 Ludwig Pfleger: i. m. 67 — 68. 120 Villani Frigyes: Bizalmas jelentés a soproni népszavazásról és a magyarosztrák határmegállapításról. Sopron, 1923. Idézi: Soós Katalin: i. m. 169 — 170.
