Századok – 1976
Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I
48 KEK EKES LAJOS Az antant-hatalmak képviselői helytelenítették Ausztria magatartását — bár Párizsban olyan vélemények is elhangzottak, hogy Ferrario tábornok elhamarkodottan döntött a népszavazás korábbi megrendezése mellett —, különösen Olaszország vádolta illojalitással az osztrák kormányt a népszavazási biztos hazarendelése és a népszavazás eredményeinek kétségbevonása miatt. Az osztrák kormány emiatt szükségét érezte, hogy december 19-én részletes emlékiratot intézzen a Nagyköveti Konferenciához és megindokolja álláspontját.12 1 Az emlékirat a népszavazás előkészítésében elkövetett szabálytalanságok felsorolása után kérte a Nagyköveti Konferenciát, hogy érvénytelenítse a soproni népszavazás eredményeit és rendelje el annak megismétlését. Csehszlovákia kész volt támogatni Ausztria ilyen irányú lépéseit. Marek prágai osztrák követ december 21-én táviratilag azt jelentette, hogy „Cambon üzenetet küldött Benesnek, miszerint ő maga is úgy véli, hogy a népszavazás nem volt teljesen korrekt. Emiatt a tábornoki bizottságot kérdőre fogják vonni. Lehetséges, hogy a Nagyköveti Konferencia a népszavazást érvénytelennek nyilvánítja és megismétlését rendeli el. Cambon nézeteivel ellentétben áll viszont az a felfogás, hogy a népszavazás megismétlése felesleges lenne, mert az újra csak magyar győzelmet eredményezne. Benes úgy gondolja, ha a kérdést nem is döntötték el Ausztria javára, Cambon minden esetre Ausztria oldalán áll, ezért helyes lenne, ha Ausztria kitartana követelése mellett. Benes kérte, hogy közlését szigorúan titkosan kezeljék, mert rendkívül kínos lenne számára, ha az a sajtóba kiszivárogna."122 Ugyanezen a napon Frankenstein londoni osztrák követ a brit külügyminisztérium osztrák referensét arra kérte, hogy Anglia támogassa Ausztria kérését a népszavazás megismétlése érdekében. Hivatkozott a bécsi lapok véleményére, amelyek azzal vádolják Ferrario tábornokot, hogy kizárólag a jövőben szorosabb olasz—magyar szövetség megteremtésének reményében rendelte el idő előtt az Ausztria számára hátrányos népszavazást. Az angol diplomata azt válaszolta, hogy információik szerint a népszavazás megismétlése — még oly kedvező garanciák esetében is — újra Magyarország győzelmével zárulna, ezért az angol kormány azon a véleményen van, hogy a két ország jószomszédi kapcsolatainak megteremtése érdekében — amelyre a nagyhatalmak különös súlyt helyeznek — az lenne a helyes eljárás, ha Ausztria belenyugodnék a népszavazás eredményébe.12 3 Ifi A Nagyköveti Konferencia december 22-én jóváhagyta a népszavazás eredményét, s ezután a Schober-kormány sem tehetett mást, mint hogy megbéküljön a Sopronban kialakult helyzettel. Számos jel azt mutatta, hogy az osztrák kormány maga is megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy az antant döntése a vitát végérvényesen lezárta. Schober kancellár parlamenti helyzetét megkönnyítendő Bánffy külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki a népszavazás megrendezése körüli zavarokért, továbbá kilátásba helyezte a német kisebbség jogainak biztosítását, valamint gazdasági téren is előzékenységet ígért, mire december 28-án Hainisch államelnök aláírta a velencei jegyzőkönyvet. Ezzel a Burgenland-probléma megoldása, vele együtt az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásából eredő utolsó területi konfliktus is lényegében lezárult. A létrejött megoldást tárgyilagosan megítélve, azt lehet mondani, 121 Az emlékirat teljes szövegét közli: Hochenbichler : i. m. 74—86. 122 Hochenbichler : i. m. 86. 123 HHStA. NPA. K. 39/288.
