Századok – 1976
Tanulmányok - Székely György: Törzsek alkonya – népek születése (Közép- és Kelet-Európa a magyar honfoglalás után) 415/III
TANULMÁNYOK Székely György: Törzsek alkonya — népek születése (Közép- és Kelet-Európa a magyar honfoglalás után) A magyar és más steppei népek törzsszervezetének kutatásában múlhatatlan érdemei vannak Németh Gyulának, akinek 1975. november 2-án ünnepelt 85. születésnapja alkalmából életműve egyik legértékesebb részét idézzük fel a kelet-európai törzsek X. századi szerepének felvillantásával. A kitűnő kutató több nép életében mutatta ki a keleti törzsek és tözsszövetségek névanyaga és szervezete összefüggéseit. Elemezte a besenyők nyolc törzsét és részletes analízisét adta a nyolcra nőtt magyar törzs eredetének, szervezeti és funkcionális összetételének. Ha maradtak is bizonytalanságok a magyar törzsek etnikuma körül, máig is úgy tartjuk számon a törzsszövetség összetételét és sorrendjét, ahogyan Németh Gyula rekonstruálta. A Nyék (= határvédő akadály), Megyer vagy Magyar (= ugor ember), Kürt-Gyarmat ( = hógörgeteg, áthatolhatatlan hófúvás + fáradhatatlan), Tarján (= a tarkhán törzse, az alkirály törzse), Jenő (= a miniszter törzse), Kér (= óriás), Keszi (= töredék) és a csatlakozott Kabar (— lázadó, felemelkedő) nevek anyagából kialakított törzsszövetségi felépítést bizonyította még a kabarok csatlakozása előtti állapotra utaló, krónikabeli Hét-magyar kifejezéssel. A még régibb helyzetre, a Kürt és Gyarmat korábbi önálló életére a nem összeolvadva, hanem önállóan fennmaradt Kürt és Gyarmat helyneveink utalnak. Marxista történetírásunk kezdettől alapul vette Németh Gyula adatait és elfogadta a 7 + 1 felépítésű honfoglaló magyar törzsszövetséget. Éppenígy a kiváló turkológus tényanyaga alapján fogadta el Molnár Erik, hogy a magyar őstörténet egész menete azt mutatja, miszerint a törzsi elvándorlások alkalmával egyes törzsrészek rendszerint visszamaradtak. Ezzel magyarázható, hogy már az 1930-as években számon tartott Németh Gyula egybeeső baskír és magyar törzsneveket (Jenej = Jenő; Jürmatü, Jurmati = Gyarmat). Ezeket elszakadt, hátramaradt magyar törzstöredékeknek tekintette, amelyek a baskírokhoz csatlakoztak. Újabb szovjet kutatások figyelemmel kísérése alapján Németh Gyula az 1960-as években már hatra növelhette az egybeeső neveket (Negmen nemzetségnév — Nyék; Jurmati törzsnév = Gyarmat ; Jenej törzsnév = Jenő ; Kesze ágnév = Keszi; Julaman nemzetségnév = a gyula törzse; Miser ágnév = Megyer). Az ilyen átrendeződést mutató névegybeesések abból adódnak, hogy a katonai szervezetet jelentő törzs elvonulás, visszavonulás esetén alapegységeire, a nemzetségekre hullhatott szét.1 1 Németh Gyula: A besenyők ismeretéhez (Magyar Nyelv, 1922) 2; Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása (Bp., 1930) passim; Németh Gyula: Nyelvtudományunk és a történetírás (Hóman Bálint szerk.: A magyar történetírás új útjai.2 Bp., 1932) 372, 392 — 395; Németh Gyula : Az ótörök népnevekről (előadás, Budapest, 1969. szept. 26. Körösi Csorna Társaság); Németh Gyula: Hunok és magyarok (Németh Gyula szerk.: Attila és hunjai. Bp. 1940) 269; Goal László: Németh Gyula akadémikus tudóspályája 1*
