Századok – 1976

Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I

TANULMÁNYOK Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák—magyar viszony 1921-ben 1. Habsburg Károly első visszatérési kísérlete 1921 március utolsó napjaiban szenzációs hír tartotta izgalomban az európai közvéleményt : pranginsi tartózkodási helyét elhagyvaHabsburg Károly titokban Magyarországra utazott, hogy felelős kormányhivatalokat betöltő híveinek segítségével újra birtokba vegye Magyarország trónját. A hónapok óta keringő híresztelések tehát igaznak bizonyultak, a Habsburg-család nem tett le véglegesen a trón visszahódításának tervéről, csak alkalmas pillanatra várt, hogy restaurációs vágyálmát megvalósítsa. A történeti és memoárirodalomban szinte óráról-órára nyomon lehet követni Habsburg Károly „húsvéti kirándulásának" minden mozzanatát.1 Idézzük fel a legfontosabbakat: A titkos előkészületek befejezése után 1921. március 25-én Károly hamisított spanyol útlevéllel inkognitóban elhagyta Svájcot és Franciaországon keresztül Bécsbe utazott, ahol a Sixtus-béke' kísérletben bizonyos közvetítő szerepet játszó gróf Erdődy Tamás házában f töltötte az éjszakát. Március 26-án kíséretének tagjaival bérelt taxikon érkezett Szombathelyre, ahol Mikes János püspök palotájában találkozott Vass József kultuszminiszterrel, majd másnap, kora hajnalban Teleki Pál miniszterelnökkel, aki Sigray Antal birtokán vadászattal kívánta eltölteni a húsvéti ünnepeket. Lehár Antal ezredes szintén azonnal hírt kapott Károly érkezéséről és a parancsnoksága alatt álló csapatok nevében is sietve biztosította őt alattvalói hűségéről. Teleki Pál miniszterelnök vállalta a közvetítést a király és Horthy kormányzó között, elejtve a király tanácsadóinak azt a tervét, hogy Horthyt Szombathelyre rendelik és Lehár csapatainak védelme alatt követelik a legfelsőbb hatalom átadását. „Magyarországot csak Budapesten keresztül lehet meghódítani", mondta Teleki. A megállapított terv szerint a miniszterehiök gépkocsin elindul Budapestre, hogy előkészítse az uralkodó 1 Tanulmányunk nem vállalkozik a két királypuccs eseménytörténetének és belpolitikai összefüggéseinek részletes tárgyalására. Munkánk eddig ismeretlen osztrák és német levéltári források bázisán igyekszik hozzájárulni a Habsburg-restaurációs kísérletek nemzetközi hátterének megvilágításához. Az események lefolyásának ábrázolásához kortárai emlékiratokra és a magyar levéltári forrásokat is hasznosító feldolgozásokra támaszkodtunk: Karl Werkmann: Der Tote auf Madeira. München 1923; Boroviczény Aladár: Der König und sein Reichsverweser, München 1924; Aus Kaiser Karls Nachlaes. Berlin 1925; Ludwig Windischgrätz : Ein Kaiser kämpft für die Freiheit; Horthy Miklós: Memoirs, London 1956; Lorenz Beinhold: Kaiser Karl, Wien 1969; Gordon Brook-Sheperd: The last Habsburg, London 1968; Anton Lehár: Erinnerungen. Gegenrevolution und Kestaurationsversuche in Ungarn 1918 —1921. München 1973. Nemes Dezső: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon 1919 — 1921. Budapest 1966; Ádám Magda: Magyarország és a kisantant a harmincas években. Budapest 1968. Karsai Elek: Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek. Budapest, 1969; Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919 — 1945. Budapest, 1969. Vargyai Gyula: Katonai közigazgatás és kormányzói jogkör 1919 — 1921. Budapest 1971. 1*