Századok – 1976
Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I
4 KEK EKES LAJOS érkezését, aki két óra múlva követi Telekit. A véletlen azonban úgy hozta, hogy Károly — miután Teleki gépkocsija Várpalotánál defektet kapott , Károly pedig türelmetlenségében a megbeszélt két órát egy órára rövidítette le — hamarabb ért a budai várba, mint Teleki, így Horthy minden előzetes értesítés nélkül, teljesen váratlanul kapta a várőrség értesítését, hogy Habsburg Károly a palotában tartózkodik. Csak annyi ideje maradt a király megjelenéséig, amíg az poros polgári ruháját felcserélte a magával hozott tábornagyi egyenruhával. Eközben Sigray Antal néhány szóban tájékoztatta Horthyt a király tervéről. A Károly és Horthy között lefolyt két órás drámai dialógusról eltérő beszámolókat lehet olvasni, de a lényeget illetően megegyeznek a vélemények: Horthy kormányzó mereven elzárkózott a hatalom átadásától, azzal érvelve, hogy a Habsburg-ház magyarországi restaurációja a szomszédos hatalmak azonnali katonai fellépését és az ország teljes feldarabolását vonná maga után, ezért a Nemzetgyűlésnek tett esküje miatt is kénytelen szembehelyezkedni a király kérésével, sőt felszólítani őt, hogy haladéktalanul távozzék Budapestről. Bármily elkeseredetten érvelt, ígért és parancsolt, Horthy kitartott álláspontja mellett, ezért Károlynak végül is tudomásul kellett vennie a budapesti hatalomátvétel sikertelenségét. Visszautazott Szombathelyre, de még mindig bízott abban, hogy a magyar legitimista erők segítségével a maga javára fordíthatja a helyzetet. A Habsburg-restauráció belső ellenfelei és a szomszéd országok heves diplomáciai tiltakozása azonban kilátástalanná tették az akció sikerét. Április 4-én Károly Ausztrián keresztül visszatért Svájcba. Nagy vonalakban így vázolható az első királypuccs története. Természetesen a restaurációs vállalkozással összefüggésben rendkívül bonyolult bel- és külpolitikai kérdések egész sorát kellene tárgyalni, ha egy történész arra vállalkoznék, hogy a restaurációs törekvésekről teljes képet nyújtson. Témánk szempontjából két probléma kiemelését tartjuk fontosnak, az egyik az osztrák társadalom reakciója a restaurációs kísérletre, a másik pedig a Habsburg-restaurációnak a közép-európai politikával való kapcsolata. 2. A Habsburg-restauráció ausztriai és -magyarországi bázisa Horthy a Habsburg Károly és közte lefolyt éles szóváltások közben azt mondta, talán helyesebb lenne, ha a magyarországi kísérlet folytatása helyett Károly Lehár Antal Habsburg-barát csapataira támaszkodva visszahódítaná a republikánus Bécset, tehát a kalandos vállalkozás színterét áthelyezné Ausztriába.2 Szó sincs arról, mintha Horthy valamiféle sértett nemzeti hiúság miatt tette volna ezt az ajánlatot, hanem mert számára a „republikánus vörös Ausztria" politikai rendszerének erőszakos átalakítása mindig visszatérő vágyálomként szerepelt, s úgy vélte, ha már Károly — állítólag francia támogatással — vállalkozott a visszatérésre, miért nem kezdte akcióját Bécsben, ahol a restauráció sikere egyúttal a gyűlölt köztársaság eltávolítását is eredményezte volna. „Ebben az esetben újra együtt lehetnénk, a régi Osztrák-Magyar Monarchia" — mondta Horthy. Károly adós maradt a válasszal, pedig a Habsburg-legitimizmus akkori erőviszonyai szempontjából г Gordon Brook-Sheperd: Um Krone und Reich. Die Tragödie des letzten Habsburgerkaisers. Wien 1968. 323.
